Suhajda Szilárd halála után egy évvel újabb hegymászó tűnt el az Everest halálzónájában

Az Everestnek 7500-8000 méter fölötti szakaszát a halálzónának is szokás nevezni. Itt ugyanis az oxigénszint a tengerszintihez képest csupán 25-30 százalék, a légnyomás is kicsi, ilyen körülmények között pedig az ember nem tud sokáig életben maradni, és haldokolni kezd. Ebben a zónában már a a kisebb mozdulatokat is nagyon nehéz megtenni: gyakran több órányi kőkemény munka ára az, hogy csupán néhány métert tegyenek meg a mászók. Itt még a legegészségesebb szervezet is haldoklásba kezd, és nagy a kísértés arra, hogy leüljön, esetleg egy kicsit elaludjon az illető. Ezzel azonban a halálos ítéletét írja alá. Pedig a halálzónában a mászók fáradtnak, kimerültnek és dekoncentráltnak érzik magukat, az alacsony oxigén miatt nem tudnak tisztán gondolkodni. A jelenlegi protokoll értelmében a hegymászó kizárólag magáért felel, ilyen körülmények között ugyanis senki sincs abban az állapotban, hogy másokon is segíteni tudjon. Ezért nem nyújthattak segítséget Suhajda Szilárdnak, és ezért nem tudják lehozni a testeket sem. Mindezek miatt több mint 300 holttest hever jelenleg is temetetlenül az Everesten, és több mellett a hegymászók is elhaladnak - írtuk egy korábbi cikkünkben.