Ledöbbentek a tudósok: így épült meg 4500 évvel ezelőtt a Szfinx

A gízai nagy szfinx a Föld egyik legnagyobb és egyben az egyik legrégebbi szobra. Oroszlántestű és emberfejű lényt ábrázol, ezzel minden későbbi ilyen alak (szfinx) prototípusa.

Azonban a tudománynak és a kutatóknak köszönhetően újabb dolgok derültek ki a 4500 éve készült építményről. Mindig is úgy hitték, hogy az ókori egyiptomiak a semmiből faragták a formációt, de a New York-i Egyetem tudósai úgy vélik, hogy az alakot az anyatermészet alkotta meg. A szakemberek ismertették a terület 4500 évvel ezelőtti környezeti viszonyait, ahol azt találták, hogy a szél mozog a hatalmas építmény körül, ami megformálta a mai világ egyik legelismertebb szobrát. Munkájukat teljes terjedelmében publikálták a Physical Review Fluids folyóiratban.

- magyarázta Leif Ristroph, a New York-i Egyetem docense.

Az egész egy Farouk El-Baz geológus által 1981-ben javasolt elmélettel kezdődött, aki azt javasolta, hogy a Szfinx formáció eredetileg lapos tetejű alakzat volt. Ezt pedig folyamatosan alakította a szél és a különböző természeti jelenségek. El-Baz azt is elmondta, hogy a piramisok építői tudtak mindezekről a természetes folyamatokról, és ezt követően úgy építették meg hegyes kőszerkezeteiket, hogy az nagyon sokáig kitartson.

− Ma a gízai piramisok tökéletes összhangban vannak szeles környezetükkel - mondta még 2011-ben a szakember, aki hozzátette, hogyha ezek az építmények kocka, téglalap vagy akár stadion formájúra lettek volna kialakítva, akkor a szélerózió már rég tönkretette volna vagy akár el is pusztította volna őket.

A NASA egykori tudósa azt is megjegyezte, hogy egy yardang-szerű kiemelkedés emelkedhetett ki a Szfinxet a Gízai-fennsíkon. Az új tanulmány megismételte a yardangokat, amelyek szokatlan sziklaképződmények, ezeket a sivatagokban találták a szél fújta porból és homokból - írja az Unilad.