A poklot is megjárták a magyar Nobel-díjasok: bombatalálatot kapott labor és haláltábor

Budapest
PUBLIKÁLÁS: 2023. október 02. 19:15
Karikó Katalinnal együtt már 13 Nobel-díjast adott Magyarország.

Magyarország - méreteit meghazudtolóan - több mint egy tucat Nobel-díjast adott a világnak. Ezek között találunk fizikai, orvosi, kémiai, közgazdasági és irodalmi Nobel-díjasokat is, azonban a sokszínűség ellenére a most díjazott Karikó Katalin az első női díjazott. 

WEISSMAN, Drew; KARIKÓ Katalin
Karikó Katalin az első női magyar díjazott - Fotó: Cseke Csilla

                                                                                                  

Világhírűek voltak a magyar fizikusok - fizika

Legelső fizikai Nobel-díjasunk Lénárd Fülöp, akinek a családja Tirolból vándorolt Magyarországra, és bár ők németül beszéltek, Fülöp már magyar iskolába járt és magyar nevelést kapott. Ő ennek ellenére németnek tartotta magát, és bár a kémiát Budapesten, Than Károlynál kezdte tanulni, és élete végéig a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, főleg Németországban dolgozott, Nobel-díját 1905-ben is itteni, a katódsugarakkal kapcsolatos munkájáért kapta meg. 

Wigner Jenő, amerikai-magyar fizikus 1963-ban kapta meg a díjat az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért. Egyike volt azoknak a híres fizikusoknak, akik megújították a fizika tudományágát, emellett tagja volt a budapesti híres tudós társaságnak is, akik közül Szilárd Leó az egyik legközelebbi barátja lett. Nyolc évvel rá, 1971-ben ítélték oda a díjat Gábor Dénes villamos- és gépészmérnöknek a holográfia feltalálásáért. Később Angliába költözött, ahol a Royal Society, a leghíresebb angol tudományos társaság tagja lett. 

Haláltábor után hazatért tudós kapta meg a díjat - kémia

1943-ban, radioaktív jelzőmódszer kifejlesztéséért kapta meg a Nobel-díjat a magyar vegyész, Hevesy György. Bár Freiburgban halt meg, a család kérésére hamvait ünnepélyes keretek között 2001-ben Budapesten helyezték örök nyugalomra. 1994-ben Oláh György kapta meg a díjat a karbokation kémiához való hozzájárulása okán. Családja 1956 után hagyta el Magyarországot, de 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja is lett. Tíz évvel később, 2004-ben Herskó Ferenc, izraeli-magyar tudós kapta meg a díjat egy különleges fehérjebomlás felfedezéséért. A második világháborúban családjával együtt deportálták, a háború után pedig Karcagra, majd Budapestre költöztek, de 1950-ben Izraelbe vándoroltak. 

Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert Fotó: mno

Bombatalálat pusztította el a Nobel-díjas laboratóriumát - orvosi

A díj egyik legismertebb magyar tulajdonosa, Szent-Györgyi Albert 1937-ben kapta meg a díjat a C-vitaminnal kapcsolatos munkásságáért. Anyai ágon híres orvosdinasztia leszármazottjaként már korán az orvoslás felé fordult, azonban a második világháború idején számos közéleti szerepet is vállalt. A háború utáni helyzetben azonban Amerikába emigrált, amerikai állampolgár lett, azonban ő volt az egyetlen magyar, aki hazai kutatásért nyerte el a kitüntetést. 1961-ben Békésy Györgyöt tüntették ki a fülészettel kapcsolatos úttörő munkásságáért. Pedig nehéz körülmények között munkálkodott: mikor 1944-ben egy bombatalálat előpusztította otthonát, minden műszere és laboratóriuma is odalett, munkája ellehetetlenedett, később pedig Amerikába emigrált. 

Közgazdaság és irodalom terén is jeleskedtek a magyarok - közgazdaságtan és irodalom

Oláh György kémiai díjazásával egy évben, 1994-ben szerezte meg közgazdasági Nobel-díját Harsányi János, méghozzá a különösen nehéz, játékelmélet területén. Nehéz élete volt: zsidó származása miatt először munkaszolgálatosnak vitték el, majd deportálták, de innen megszökött, és a háború végéig rejtőzködött. 1948-ban, a gyógyszertárak államosítása miatt menekült Ausztriába, végül Berkleyben hunyt el. Az egyetlen magyar Nobel-díjasunk, aki Magyarországon született és itt is hunyt el, az irodalmi díjat elnyert Kertész Imre. Az író a Sorstalanság című regényért kapta meg a kitüntetést 2002-ben. Zsidó származása miatt, alig 14 évesen a második világháborúban deportálták, megjárta Auschwitzot és Buchenwaldot is, 1945-ben térhetett csak haza. Műveit mai napig olvassák, számos nyelvre lefordították, a leghíresebb Sorstalanságból pedig ő maga írta a forgatókönyvet a Koltai Lajos által rendezett filmhez. 

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.