Nyolc éve támadták meg a migránsok Röszkét

Az elmúlt nyolc esztendő eseményei bebizonyították, hogy helyes döntés volt elrendelni a szigorú határőrizetet déli határon, mert anélkül milliók jutottak volna Nyugat Európába Magyarországon keresztül - hangoztatta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 Ma este című műsorában szombaton.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója

Fotó: Facebook / Magyarország Kormánya

A műsorban elhangzott: miután Magyarország 2015. szeptember 15-én lezárta a határait, migránsok jól megszervezett támadást intéztek a magyar határ ellen Röszkénél, amelynek során csak hosszú órák után sikerült megfékezni a tömeget, és ami alatt húsz rendőr is megsérült.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója felidézte: a magyar kormány bő nyolc évvel ezelőtt az emberek megkérdezését követően döntött úgy, hogy - műszaki és jogi határzárral, megfelelő rendőri, katonai erő bevetésével - megállítja a migránsok százezreinek átáramlását a déli határvidéken.

"A rendkívül bátor, (...) egyedülálló döntésről" az elmúlt nyolc évben bebizonyosodott, hogy helyes volt, mert e nélkül "milliók jutottak volna át rajtunk keresztül Nyugat-Európába", e nélkül a magyar emberek biztonsága és szuverenitása nem lett volna garantálható - hívta fel a figyelmet.

Bakondi György megjegyezte: bár Magyarország a kormány által finanszírozott intézkedéseivel, erőforrásaival folyamatosan védi az egész Európai Uniót, a közösség politikai támadásokat indít és bírálatokat fogalmaz meg ahelyett, hogy segítené a védekezést.

Szerinte az EU migrációs politikája azon az ideológiai megfontoláson alapszik, amely szerint minél több embert akarnak beengedni, amely szerint "az a jó, hogyha a nemzetállamok szuverenitását, védekezési képességét föllazítják, ha színessé válik a társadalom és ha a beérkezettek közegészségügyi, társadalmi, ideológiai és politikai értelemben egyaránt instabilitást okoznak".

Bakondi György rámutatott: a migránsok nem tudják igazolni személyazonosságukat, nem tudni honnan jönnek, mi elől menekülnek.

Közölte: nem tudták ezt nyolc éve sem, ezért az akkor a röszkei határon példásan fellépő, arányos mértékben felvonuló rendőri erők intézkedése jogszerű volt, s elindította azt a folyamatot, amelynek köszönhetően ma is képes Magyarország "garantálni a magyar emberek biztonságát, a magyar gazdaság stabilitását, és az itt élők jövőjét is".

Bakondi György beszámolt róla: az elmúlt időszakban magasabbra emelték és duplájára növelték a déli határzár hosszúságát, a határőrök korszerű eszközöket kaptak, ezzel még komolyabb védelemben részesül az ország és az Európai Unió, mint amilyenben a röszkei ostrom alatt rászesült.

A szakember megjegyezte: korábban is voltak határzárak - így Bulgáriában, Spanyolországban, Görögországban - továbbá a szigorú magyar fellépést azóta több ország is követte, így még több helyen épültek hasonló határzárak, hamarosan pedig a tengeri útvonal kapcsán jelentős mértékben érintett Olaszország hajt végre a migrációt megfékezni képes változtatásokat.

A legújabb veszélyként a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a Szaharától délre fekvő Száhel-övezetből milliók indulhatnak el a közeljövőben Európa felé, ezért a magyar kormány folyamatosan figyelemmel kíséri az újabb jelenségeket.

Bakondi György sajnálattal közölte, hogy mindezzel együtt összeurópai szinten nem lát komoly elmozdulást: "migrációs paktum készül az Európai Unióban, (...) továbbra is a kvóták szerinti elosztásról és a gyűjtőtáborokról van szó", de úgy vélte, hogy a magyar kormány mindent megtesz, hogy "ennek az elfogadását késleltesse vagy akadályozza" - fogalmazott.

A Ma estében elhangzott az is, hogy nyolc év után is a déli határnál még mindig folyamatosak a drámai pillanatok, hiszen virágzik az ember és a fegyvercsempészet és felfegyverkezett migránsok gyakorolnak nyomást Szabadkára és környékére.

Közölték: a térségben a lakott területek közelében lövöldöznek a bevándorlók, akik felosztották egymás között a területet.

Felhívták a figyelmet arra, hogy akár terroristák is lehetnek a határt százfős csoportokban is támadó migránsok között és összesen háromezren is lehetnek a táborokban a határ túloldalán.

Nyolc évvel ezelőtt, 2015. szeptember 16-án több ezer migráns próbált erőszakosan átjutni a határzáron Röszkénél. Az incidensre egy nappal azután került sor, hogy Magyarország lezárta a szerb-magyar zöldhatárt Horgosnál. Az M1-en is bemutatott képsorok az egész országot megdöbbentették, a déli határnál ugyanis olyan történt, ami addig még soha: az agresszív bevándorlók szó szerint be akartak törni az országba. A zavargás hangadóját, Ahmed H.-t őrizetbe vették, és később négy évet ült börtönben.

Kövekkel, fadarabokkal és palackokkal támadtak a rendőrökre a feldühödött bevándorlók 2015-ben. Törtek, zúztak, gyújtogattak és felmásztak az épületek tetejére. Az esetről készült, és az M1-en szombat reggel ismét bemutatott felvételek napra pontosan nyolc éve készültek Röszkénél.

A képsorok az egész országot megdöbbentették, sokan a televízió képernyői előtt élőben követték az eseményeket.

A déli határnál ugyanis olyan történt, ami addig még soha: az agresszív bevándorlók szó szerint be akartak törni az országba. Nem sokkal később több ezer illegális bevándorló gyűlt össze a Röszke-Horgos közúti átkelőhely szerb oldalán. Sokan folyamatosan rugdosták a kerítést, hogy bejussanak az Európai Unióba.

Magyarország 2015. szeptember 15-én, a támadás előtt néhány órával ugyanis lezárta a határait az illegális migránsok előtt.

A TEK tagjai és BTR páncélozott szállító harci járművek a Röszke-Horgos határátkelőhely magyar oldalán 2015. szeptember 16-án. (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)

A migránsok egymást hergelték, majd fenyegetőzni kezdtek. Végül ultimátumot adtak a magyar hatóságoknak: vagy kinyitják a kaput, vagy áttörik. Ahmed H. volt az egyik hangadó, aki megafonba beszélve próbálta hergelni a tömeget.

A magyar oldalon közben több száz rendőr és terrorelhárító sorakozott fel. A hatóságok arabul is próbálták nyugtatni a bevándorlókat, de sikertelenül. A migránsok rájuk támadtak. Ekkor tört ki a tömegzavargás.

A szerb hatóságok nem avatkoztak közbe, a feldühödött, agresszív tömeget ezért a magyar rendőröknek kellett megfékezni. Először könnygázt, majd vízágyút vetettek be.

„Most már több száz rendőr tartózkodik a Röszke horgos kettes számú határátkelőhelyen. Ez gyakorlatilag nyilván arra utal, hogy fel vannak arra készülve, hogy ha esetleg a konfliktus még tovább nőne, közbe tudjanak avatkozni” – számolt be akkor a közmédia tudósítója.

Az M1 tudósítói folyamatosan beszámoltak a történtekről, a határ mindkét oldaláról. A helyzet annyira veszélyes volt, hogy csak telefonon keresztül tudtak bejelentkezni.

„Újra bekapcsolták a vízágyút, úgyhogy rohan a tömeg. Én is most kicsit félreállok mert tényleg nagyon veszélyes most itt a helyzet” – közölte egy másik tudósító a helyszínről.

Rengetegen megsérültek, ennek ellenére nem akartak lemondani arról, hogy jogellenesen magyar területre lépjenek. „Hatalmas összecsapás volt amikor futottak szinte fejvesztve a migránsok, és ezekben az összecsapásokban a legfrissebb információk szerint mintegy százötvenen meg is sérültek itt a szerb oldalon a migránsok közül” – tette hozzá a tudósító.

A röszkei zavargásban húsz rendőr sérült meg, köztük többen súlyosan. A mentők két gyereket is kórházba vittek. A fellázadt tömeget végül csak estére sikerült visszaszorítani.

Ők azonban nem adták fel, másnap már ülősztrájkba kezdtek és különböző angol feliratokat tartottak a magasba.

A támadást követően a rendőrség több embert is előállított. Ahmed H.-nál a hatóságok az elfogás után hét különböző útlevelet találtak. A férfi végül négy évet ült börtönben, 2019-ben szabadult, és kitoloncolták. Rajta kívül még hét támadót ítélt el a bíróság a határzár tiltott átlépésének bűntette miatt, őket szintén kiutasították az országból.