A kutatók által eddig ismeretlen eredetű objektum küld rádiójeleket a Föld felé – számolt be erről az Independent.
A hullámok természete nem felel meg egyetlen olyan modellnek sem, amelyet eddig már felfedeztek, és így magyarázattal szolgálhatna. A kutatók szerint ez a forrás már 35 éve rendszeresen 20 perces energialöketeket bocsát ki, amelyek fényereje jelentősen változik.
Ez a kibocsátás a pulzárokhoz és a gyors rádiókitörésekhez hasonlatos, amelyek ezredmásodperctől kezdve néhány másodpercig tartanak. Az újonnan felfedezett forrás azonban olyan rádiójeleket küld, amelyek 21 perces periódusban pulzálnak – amit korábban lehetetlennek tartottak.
A pulzárok olyan neutroncsillagok, amelyek gyorsan forognak, és rádiójeleket bocsátanak ki. Amikor valaki átkel a Földön, a kibocsátásokat nagyon röviden és fényesen lehet felvenni, mintha egy forgó világítótorony fényének útjába kerülne.
A tudósok úgy vélik, hogy a folyamat csak akkor működhet, ha a pulzár mágneses tere erős, és elég gyorsan forog – ha nem, akkor nem lenne elég energia ahhoz, hogy a pulzárt a Földről is lássuk. Ez a „pulzár halálvonal” kialakulásához vezetett, ami arra utal, hogy a forrásoknak elég gyorsan és elég erősen kell forogniuk ahhoz, hogy észlelni lehessen őket.
Az újonnan felfedezett, GPMJ1839-10-nek elnevezett objektum azonban messze túl van ezen a bizonyos határon. Ha ez egy pulzár, akkor úgy tűnik, hogy a tudósok által eddig ismeretlennek tartott módon működik. A jövőben azonban még több felfedezésre kerülhet sor ezzel kapcsolatban, az eddigi eredményekről pedig a Nature folyóiratban számolt be egy tanulmány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.