Aktuális

Nem állnak le: tovább erőltetik a kötelező migránskvótát

sv

Létrehozva: 2023.06.10.

Most éppen sok pénzt akarnak a migránsok ürügyén...

A csütörtökön az uniós belügyminiszterek által megszavazott új migrációs paktum értelmében a tagállamoknak az „önkéntes szolidaritás” címszó alatt kötelező lesz − büntetés ellenében − bizonyos számú migránst befogadniuk. Ezt a számot jelenleg évi harmincezerben határozták meg, a Politico brüsszeli hírügynökség cikke szerint ugyanakkor ez − amennyiben véglegesen elfogadják a csomagot − az elkövetkezendő években akár százhúszezerre is növekedhet. A tagállamok elviekben határozhatnak meg saját számot a két határérték között. 

Nincs jó választás

Magyarország számára a migrációs paktum nem kínál jó választást. 

Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat. Ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból

− értékelte a megállapodást hazánk szempontjából Orbán Viktor. Az egyik lehetőség − ahogy a kormányfő is felvázolta −, hogy Magyarország befogadja az önkéntes − valójában nagyonis kötelező − szolidaritási mechanizmus által előírt kvóta szerinti menedékkérőket. Ez teljességgel ellentétes Magyarország érdekeivel és a magyar nép akaratával, arról nem is beszélve, hogy a migránsok a nyugati, bevándorlást ösztönző országok, főként Németország meghívására érkeznek Európába. 

Így végső soron ismét azok az országok viselnék az unió elhibázott migrációs politikájának következményét, amelyek − így például Magyarország vagy Lengyelország − már 2015-től kezdve határozottabb és keményebb fellépést sürgettek és nem tehetnek a kialakult helyzetről. 

− Az Európai Unió bevezetné a migránsok kötelező szétosztását a tagállamok között, és amennyiben a vonatkozó jogalkotási folyamat végigmegy, a tagállamoknak nem lesz beleszólása abba, kik fognak élni területeiken − jelentette ki Rétvári Bence, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A másik lehetőség, hogy hazánk állja a kvótában meghatározott számú menedékkérő származási országokba történő visszaszállítását. Brüsszel ennek összegét egy bevándorló esetében 22 ezer euróban (mintegy nyolcmillió forint) határozta meg. 

Ha a harmincezres számot vesszük figyelembe, akkor ez évi 250 milliárd forintnyi büntetést jelent Magyarországnak. 

Amennyiben a Politico értesülését tekintjük mérvadónak és a maximum százhúszezres adattal számolunk, az elképesztő, évi 960 milliárd forintot jelent. 

Ráadásul a menekültügyi eljárások majdnem harmadát Magyarországon kell lefolytatni. Ennek oka, hogy a görögök és a bolgárok nem tartják számon az illegális bevándorlókat, így Brüsszel úgy tekintette, mintha nem is léteznének. Ráadásul olyan rövid időt − 12 hetet − szab az EU, ami alatt lehetetlen jogerős bírói döntést hozni a kiutasításról: 

vagyis, gyakorlatilag kötelezik Magyarországot a migránsok feltétel nélküli befogadására

írja az Origó.

A döntés azt jelenti, hogy amennyiben a vonatkozó jogalkotási folyamat végigmegy, 

a tagállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kik fognak élni a területeiken 

− jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. 

Orbán Viktor közösségi oldalán reagált a tanács döntésére. Úgy fogalmazott: 

Brüsszel visszaél a hatalmával. Át akarják telepíteni Magyarországra erővel a migránsokat. Ez elfogadhatatlan! Erőszakkal akarnak bevándorlóországot csinálni Magyarországból.

 

A nemzeti szuverenitás a tét

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy 

a belügyminiszterek tanácsának kvótadöntése érinti a tagállami szuverenitás lényeges kérdését is a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, hiszen a fenntartott szuverenitás kérdései közé tartozik a lakosság összetétele. 

Hozzátette, „ezt támasztja alá, hogy a tagállamok között érvényesül ugyan a letelepedés szabadsága, de ebbe minden tagállam szuverenitása birtokában beleegyezett”. Ez a beleegyezés a menekültügyi és bevándorláspolitika körében hozott tagállami döntésekre is kiterjed az átruházott hatáskörök folytán. 

Ifj. Lomnici Zoltán

Rétvári Bence miniszterhelyettes arra is rámutatott, hogy az elfogadott dokumentum a menekültügyekben azt vetíti elő, hogy egy uniós elosztási mechanizmus révén lényegében maguk az illegális migránsok vagy az őket Európába szállító embercsempészek fogják eldönteni azt, hogy Európában kik laknak majd, emlékeztetett ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég Alapítvány tanácsadója lapunknak hangsúlyozta, hogy „a baloldal tagadni próbálta az erre való törekvést, azonban a tagországok belügyminiszterei többségi döntéssel igen egyértelmű álláspontot fogadtak el a menekültügyi gyakorlat szabályozásáról”. 

Ennek fényében is döbbenetes, hogy az európai és magyar jobboldalt végig populista idegengyűlölőnek állították be, amely bevándorlásellenes retorikával szítja a vitát a „nem létező” kvótaszándék miatt

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a progresszív baloldal – és a vele sajnálatos módon lepaktált Európai Néppárt – ezzel a hozzáállásával az EU integrációs törekvéseit és a szolidaritás elvének érvényesülését kockáztatja.

Hárítanák az elhibázott migrációs politika következményeit

Az uniós döntéshozatalban meghatározó súlyt képviselő nyugat-európai tagországok részben Magyarországra, illetve Közép-Európára hárítanák a már évek óta elhibázott bevándorláspolitika következményeit, miközben az elmúlt évtizedben nem sikerült úgy a befogadott migránsok ottani integrációja, mint azt eredetileg elképzelték

– jegyezte meg lapunknak ifj. Lomnici Zoltán. Mint mondta, mindezt jól bizonyítja, hogy a pandémiás válság okozta gazdasági nehézségekben a régió és azon belül is Magyarország teljesített a legjobban. Hozzátette, hogy a jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi és gazdasági helyzetben, ami ma az EU-t jellemzi, és az ukrajnai háborúra adott rossz válaszok miatt súlyosbított válságban is van jelentősége, hogy a brüsszeli hatalmi központ további „frontokon” nyit vitákat az unión belül.

A nyugati országok elhibázott migrációs politikájával nagyon is jogos kérdésként merül fel az is, hogy miért kell kötelező jelleggel eltűrniük a németeknek vagy éppen a franciáknak az illegális migráció következményeit. 

Hogy néznek a brüsszeli döntéshozók például azoknak a szülőknek a szemébe, akiknek bölcsődés gyermekeit egy szír migráns szúrta le?

– vetődik fel a kérdés. 

Elégedetlenség a német kormánypártok körében

Mindeközben bár Berlin az új migrációs rendszer egyik legerősebb szószólója volt, a megállapodás sok vitát váltott ki a kormányon belül is, és Németországban csalódottság fogadta az EU-tagállamok közötti új megállapodást. „Ha mi, mint szövetségi kormány egyedül tudtuk volna elfogadni a reformot, akkor az másképp nézett volna ki” – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter a kritikusok megnyugtatására.

Németország erősen szorgalmazta, hogy az uniós migrációs paktumban szolidaritási mechanizmusról állapodjanak meg. Bár végül sikerrel jártak, Berlinnek más területeken − különösen az európai határokon zajló, gyors menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban − áldozatokat kellett hoznia − írja az Euractiv brüsszeli hírportál.

Kedden a kormánypárti Zöldek több mint 700 tagja Robert Habeck zöldalkancellárnak és Baerbocknak címzett nyílt levélben lázadással fenyegetőzött saját pártja ellen.

A levélben a tagok kijelentették, hogy „aggódnak” és „megdöbbentek” azon, hogy pártjuk hajlandó beleegyezni egy ilyen reformba. Emellett a Bundestag 24 zöld- és szociáldemokrata (SPD) képviselője nyíltan bírálta a gyors menekültügyi eljárás bevezetését az európai határon. − Nyilvánvaló, hogy ez nagyobb táborok kialakulását kockáztatja a határokon, amelyek bonyolult helyzetet teremtenek emberi jogi szempontból – fogalmazott Hakan Demir SPD-s képviselő, a levél egyik aláírója az Euractivnak.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek