A pártok kampányának külföldi szervezetek, magánszemélyek általi finanszírozása kérdésében egyértelmű a közvélemény álláspontja – állapította meg legfrissebb közvélemény-kutatása alapján a Nézőpont Intézet. A felmérés szerint
a magyarok többsége (61 százalék) semmilyen külföldi (akár nyugati, akár keleti) anyagi támogatást nem engedne a magyar pártok választási kampányában, és mindössze harmaduk (33 százalék) megengedőbb ebben a kérdésben.
A Nézőpont Intézet közleménye szerint aligha meglepő, hogy a Fidesz-szavazók közel négyötöde (78 százalék) elfogadhatatlannak tartja a pártok választási kampányának külföldi finanszírozásának minden fajtáját.
A baloldali választók megosztottsága azonban figyelemre méltó. Az intézet közlemény szerint
a baloldalon a pártlojalitást sokaknál felülírta a morális érzék: tízből négyen (41 százalék) egyetértenek azzal, hogy a magyarországi pártok a választási kampányukhoz külföldről ne kaphassanak semmilyen anyagi támogatást.
A kutatók azonban azt is megjegyzik, hogy minden második baloldali szavazó (52 százalék) viszont inkább elnéző maradt a kérdésben, alighanem preferált pártját védelmezve.
A felmérés szerint ezek után érthető, hogy
a magyarok 60, a Fidesz-szavazók 72, míg a baloldaliak 49 százaléka azzal is egyetért, hogy „a pártok választási kampányának külföldi támogatása ellen” a jelenlegi törvényeknél „szigorúbb, a kampányban részt vevő minden szervezetre vonatkozó jogszabályokra” van szükség.
A közlemény azt is megjegyzi, hogy mivel a választásra vonatkozó törvényeket nem szokás a választások előtti évben módosítani, a 2024-es európai és önkormányzati választások előtt még a parlament nyári ülésszakán elő kellene kerülnie a kampányfinanszírozás korábban a kormánypártok által megígért szigorításának. Jól látható, hogy erre van társadalmi igény is.
Mint ismert, idén év elején került nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ által készített részjelentés, melyből kiderült, hogy a baloldali pártok kampányára különféle szervezetekhez összesen több mint négymilliárd forint érkezett külföldről. Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje azzal védekezett a mozgalmához érkező források kapcsán, hogy az civil szervezetként kapta a támogatást, nem pártként, azaz nem törvényellenesen. A hatóságok szerint a történtek mégis felvetik a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját. Ezek alapján politikai vitákkal kísért vizsgálatok indultak.
A 2022. április 3-i országgyűlési választásokon egyértelművé vált, hogy a magyar emberek nagy többsége elutasítja azt a felelőtlen baloldali politikát, amely Magyarországot belesodorná az ukrajnai háborúba. A hazai baloldal kezdetektől a háború pártján áll, miközben a magyar kormány azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne. Minden érv a mielőbbi békekötés mellett és a háború folytatása ellen szól. A szomszédunkban zajló háborúban több százezer ember halhatott meg, több millió embernek kellett elmenekülnie otthonából – olvasható az Origo cikkében.
Mint írták, Brüsszel és más, a háborúban érdekelt nemzetközi érdekcsoportok és spekulánsok óriási nyomást helyeznek Magyarországra, azt akarják, hogy csatlakozzunk a háborúpárti országokhoz és kezdjük el a fegyverek szállítását, továbbá az is kiderült, hogy Brüsszel a békepárti álláspontja miatt akarja megbüntetni Magyarországot, sőt el is vennék hazánk szavazati jogát.
Mindemellett egész Európa az elhibázott brüsszeli szankciók káros következményeitől szenved. A portál emlékeztet, hogy a Fidesz–KDNP-frakciószövetség az ukrajnai háború első évfordulóján határozatot terjesztett be az Országgyűlés elé, amely egyértelmű békepárti állásfoglalást tartalmazott, amit a parlament kormánypárti többsége megszavazott, ám a dollárbaloldal elutasított.
A cikk kiemelte, hogy nem sokkal ezután háborúpárti plakátkampányt indított az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, az akciót pedig a Nyugati Pálya nevű közösségi oldal bonyolítja, ami mögött egy olyan cég – a Splendidea Communications Kft. – áll, amelyet Gyurcsány Ferenc régi szövetségesei vezetnek, mint például a Political Capital nevű tanácsadó intézet egyik alapítója, Somogyi Zoltán.
A baloldal a tavalyi választási kampány idején négymilliárd forintnak megfelelő dollárt kapott külföldről, döntő többségében az amerikai bejegyzésű Action for Democracy nevű alapítványon keresztül.
A pénz kétharmada közvetlen vagy közvetett módon a spekuláns Soros Györgytől származik. Mindebből egyértelműen kirajzolódik, hogy miért folytatja rendületlenül a dollárbaloldal a háborúpárti politikát, miközben a friss közvélemény-kutatások szerint most a tavalyi eredménynél is nagyobb fölénnyel nyerné meg a választást a Fidesz–KDNP – hangúlyozta az Origo cikke.
Felelevenítették, hogy Tordai Bence, Karácsony Gergely pártjának társelnöke tavaly április 15-én a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt írta: „A béke, a biztonság és az igazság érdekében itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország is megkezdje a direkt fegyverszállításokat”. Ezzel a nyilatkozatával szembesítette Tordait idén februárban egy nyilvános vitaesten Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Ekkor Tordai újra kijelentette, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnának, ahogy „mindenki" teszi.
Idén március 31-én a már említett békepárti parlamenti határozat elfogadása után az Országházból jelentkezett videón a Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea és Tordai Bence, azt magyarázva, miért utasították el a kormánypártok állásfoglalását. Kitértek arra is, hogy Bedő Dávid, a Momentum parlamenti képviselője az ATV-ben arról beszélt még március elején, hogy többek között a fegyverszállítások elutasítása miatt nem szavazza meg pártja a Fidesz–KDNP békepárti határozati javaslatát, ám ezen kívül is a Momentum politikusai folyamatosan háborúpárti nyilatkozatokat tettek, mivel Tompos Márton a békepárti határozati javaslat elfogadása előtt a Klubrádióban támadta a tűzszünet ötletét.
Az utóbbi időben az amerikai nagykövettel jó viszonyt ápoló Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke a Spirit FM egyik műsorában március második felében kijelentette, hogy
2021. december 17-e után, aki a Kremlinnek a narratíváját visszhangozza, az hazaáruló. Merthogy a hazánk, az a háború, amit most Ukrajna Oroszországgal vív, azt Ukrajna Magyarországért is vívja, lévén hogy Magyarország számára is hadüzenet érkezett, nemcsak Ukrajna számára.
A műsorvezető közbevetette, hogy a kormány azt mondja, egyik fél sem tudja megnyerni a háborút, tehát azért kellene fegyverszünet, mert parttalan öldöklés zajlik.
Az MSZP is aktívan részt vett a háborúpárti kampányban, miután Harangozó Tamás, a szocialista párt parlamenti képviselője nemrég az ATV-ben beszélt arról, hogy kell béketárgyalás, de annak mindig megvannak a feltételei. „Jelen pillanatban az a baj, hogy vágyhatunk erre, de én nem látom azt a pontot, hogy akár katonailag, akár politikailag bármelyik fél meggyengült volna annyira, hogy úgy üljön le érdemben tárgyalni” – fogalmazott. Lendvai Ildikó, az MSZP egykori elnöke a Klikk Tv-ben állt ki a háború mellett, amikor elmondta: „Egyelőre nincs más hátra, mint támogatni az ukránok honvédő harcát, hogy legalább az orosz jelenlét az ukrán területeken egyre kisebb legyen”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.