Micsoda találkozás: Ferenc pápa megáldotta Karikó Katalint

A vatikáni Pontifica Academia for Life 28. közgyűlése alkalmából, 2023. február 20-21. között „Személyhez közeledve – Új technológiák a közjóért” címmel tartottak konferenciát a Vatikánban. Az eseményen előadást tartott a Széchenyi-díjas biokémikus Karikó Katalin is.

A tudásalapú társadalom kérdőjelei

Az ezredfordulót követően a mindennapi életet is érintő újdonságokkal jelentkeztek az úgynevezett feltörekvő új technológiák, azaz a nano- és a biotechnológia, az információs és kommunikációs technológia, a robotika, a kognitív tudomány és a regeneratív medicina. Ezek alkalmasak az emberi képességek javítására, ösztönzik az emberi fejlődést, miközben olyan mélyen beavatkoznak az élő szervezetbe, hogy eredményeik fontos etikai kérdéseket vetnek fel.
Az Európai Unió a „konvergáló technológiákat” az európai tudásalapú társadalommal hozza összefüggésbe. Ennek az új tudományos iránynak elkezdték vizsgálni az etikai és jogi következményeit. Így például a magánélet védelme, az adatkezelés, az egyén és a társadalom kapcsolata, a személy központi szerepe a közösségen belül – mind mind a „konvergencia” etikai vonatkozása. A vizsgálódás fő kérdése az, hogy a technológiák miként közeledhetnek az emberhez mint személyhez, illetve az emberek közösségéhez.

A problémakör interdiszciplináris megközelítése jegyében szervezte meg az Életért Vatikáni Akadémia 2023. február 20-21. közötti konferenciáját. A „Pontificia Academy for Life” elnöke, Vincenzo Paglia nyitotta meg a tanácskozást, majd a Norvégiából érkezezett Roger Strand „Ethical issues of converging technologies” címmel tartotta meg vitaindító előadást.

„Az emberiség szolgálatában”

A nemzetközi workshop résztvevőit audencián fogadta Ferenc pápa. A szentatya köszöntőjében kiemelte:

A pápa a beszédében a kihívásokról elmélkedett. Szólt a technológia világában az emberi élet változó feltételeiről. Kifejtette álláspontját arról, hogy miként hat az új technológia az „ember” és a „kapcsolat” fogalmának a meghatározására, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbak helyzetére. Kiemelte a „tudás” fogalmi változásának hatását.

A Szentatya mondandója összegzéseként a vatikáni konferencia résztvevőihez fordulva kiemelte: 

− Az összetett jelenlegi kihívásokkal szembe nézve óriási a feladat. A tapasztalatokból kiindulva kell a tényeket tanulmányozni, a komplexitás, a transzdiszciplináris párbeszéd és a különböző témák közötti együttműködés perspektíváit felvállalva. A technológiának az emberiség szolgálatába kell állnia.

A biotechnológia szempontjai

A Magyar Tudományos Akadémia és más akadémiák tagja, a Szegedi Tudományegyetem professzora és alumnája, Karikó Katalin tartotta a vatikáni konferencia második részének nyitó előadását. A „Személyhez közeledve – Új technológiák a közjóért” című konferencián – többek között – előadást tartott Mauro Ferrari, a sokoldalú olasz feltaláló és író, továbbá Mauro Ceruti olasz filozófus, illetve Sándor Judit magyar jogász és bioetikus.

A „felfedezés”, az „új technológia”, a „tesztelés”, az „alkalmazás”, az „új technológia” lépésein keresztül mutatta be az akadémiai szféra, a biotechnológiai cégek, a nagyvállalatok és a társadalom befogadási útvonalát. Az új biotechnológiák közül Karikó Katalin a genomszerkesztési technológiákat, a sejt- és génterápiákat, az RNS-technológiákat emelte ki.
Az új biotechnológiák által érintett területek közül vázolta a genomszerkesztés, az RNS-terápia, a sejt- és génterápiás technológiák hatását. Kiemelte az emberi betegségek kezelésére, az állattartásra gyakorolt hatásokat, az oltások jelentőségét. Részletesen szólt az mRNS-alapú technológiáról.

A tudományos ismeretterjesztés nehézségeire is kitért előadásában Karikó Katalin. Az aggodalmakra, a szkepticizmusra, a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanságokra, a félretájékoztatás elleni harcra utalva fölhívta a figyelmet a kockázatok és előnyök arányára. A világhírű kutató hangsúlyozta: a biotechnológia a közjót szolgálja – írja a Szegedi Tudományegyetem.