Ez aztán az örömhír, ennyivel nőtt idén a minimálbér

A 2023-as minimálbérről december 15-én írták alá a megállapodást az érdekképviseletek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Ez azonban akkor válik kötelezően alkalmazandóvá a munkaadók számára, ha megjelenik jogszabályként is. Ez a kormányrendelet jelent meg december 23-án este a Magyar Közlönyben.

A hivatalos nevén kötelező legkisebb munkabért minden munkavállalónak ki kell fizetni, aki főállású dolgozóként van bejelentve, tehát heti 36 óránál többet dolgozik. Ennél kevesebbet nem kaphat egyetlen alkalmazott sem az idei évben, függetlenül attól, hogy mi a munkaköre, feladata, végzettsége. Íme a legfontosabb tudnivalók a témában.

Ki állapítja meg a minimálbért?

Magyarországon 1989 óta létezik minimálbér. Ezt a kormány rendeletben határozza meg a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteivel konzultálva. Ha az érdekképviseletek egyezségre jutnak, és azzal a kormány is egyetért, akkor ezt az összeget foglalja rendeletbe. Ha nincs egyezség vagy azzal a kormány nem ért egyet, akkor maga határozza meg a minimálbért munkájában csak a konzultációval vehetnek részt. A minimálbér összegét naptári évenként felül kell vizsgálni.

Mi a különbség a bérminimum és a minimálbér között?

A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumot akkor kell megfizetnie a munkaadónak, ha az adott munkakör legalább középfokú végzettséghez kötött. Fontos, hogy nem az alkalmazott végzettségét, képzettségét kell ez esetben vizsgálni, hanem az adott munkakört-hívja fel a figyelmet a Bank360. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy például egy gondnoki, rakodói vagy takarítói munkakörben dolgozónak hiába van szakmája vagy akár diplomája, ezt ebben a munkakörben nem köteles figyelembe venni a munkaadó.

Ennyi lett a minimálbér 2023-ban

A havi bruttó minimálbér összege 2023. január elsejétől 232.000 forint, a garantált bérminimumé pedig 294.400 forint. Ez 16, illetve 14 százalékos emelkedést jelent a korábbiakhoz képest. Nettóban ez azt jelenti, hogy mivel a munkavállalók számára a járulék- és adófizetés szabályai nem változtak, ezért a nettó bérek is ugyanúgy 16 százalékkal nőnek, mint a bruttók, vagyis a nyolcórás minimálbér adókedvezmények nélkül 154.280 forint már 2023-ban.

Mire van hatással a minimálbér?

Elég sok juttatás összege ehhez van kötve. Például ettől függ az álláskeresési járadék (munkanélküli segély), a GYED, a nagyszülői GYED, a GYOD, a CSED, a táppénz és a havi adókedvezmény összege is betegség, illetve rokkantság után. Ezek összege idén már ennyi lesz:

• álláskeresési járadék: maximum havi 232.000 Ft;
• GYED: havi maximum 324.800 Ft;
• nagyszülői GYED:324.800 Ft;
• gyermekek otthongondozási díja: 232.000 Ft;
• diplomás gyed: 162.400-211.120 Ft;
• táppénz: maximum a minimálbér kétszeresének harmincad része;
• adókedvezmény betegség és rokkantság után: havi 11.600 Ft;
• lakáshitel törlesztés egészségpénztárból: havi bruttó 34.800 Ft;
• beiskolázási támogatás egészségpénztárból: 232 000 Ft.