origo.hu
Tragédia
„Vidáman indult el az utolsó edzésre” – megrázó részletek a 12 éves magyar focista haláláról
Edzés után vesztette életét szerda délután egy 12 éves kisfiú az erdélyi Gyimesközéplokon. Tímár Áron még hazament az iskolából, megebédelt, majd részt vett a csapata edzésén. A foglalkozás után rosszul lett, és a pálya szélén összeesett. A mentősök egy órán át küzdöttek az életéért, de nem tudtak rajta segíteni. A család megtörten nyilatkozott a Borsnak.
Tímár Áron az őt ismerők szerint egy életvidám, kedves kisfiú volt. Nagy álmokat szövögetett, és azok megvalósulásáért mindent el is követett. A Bors elérte Attilát, a gyermek édesapját, de a lelkiállapota nem engedte, hogy kérdéseinkre válaszoljon, ezért inkább átadta a telefont a testvérének, Hajnalkának. Áron nagynénje könnyek között nyilatkozott lapunknak.
– Áronka egészen pici korától focista szeretett volna lenni. Leginkább a pályán érezte magát elemében. Ronaldo volt a példaképe, az ő videóit nézegette állandóan a Youtube-on, hogy aztán a pályán gyakorolhassa a mozdulatokat. Természetesen erdélyi fiúként megszállottan szerette a magyar labdarúgást, és arra vágyott, hogy egyszer a nemzeti válogatott mezét magára húzhassa – mondta a másfél évtizede Szentendrén élő nőrokon, aki a tragédia hírére utazott haza.
– Most a család mellett a helyem. Én támogatom a testvéremet.
A szombati temetésig naponta virrasztunk és imádkozunk Áronkáért.
Még élnie kellene, méghozzá nagyon sokáig – zokogott Hajnalka.
A tragédiának nem volt előjele. Áron szerda reggel bement az iskolába, az oktatás után pedig hazatért ebédelni. Onnan ment el az edzésre. Mint minden alkalommal., ezúttal is kihozta magából a maximumot. Sokat futott, passzolgatott. Az edzés után hirtelen rosszul lett és összeesett.
– Az edző azonnal értesítette a mentőszolgálatot, és a doktornő is a pályához sietett a közeli rendelőből.
A mentősük egy órán keresztül küzdöttek Áronka életéért, de nem tudtak rajta segíteni. A drága unokaöcsém a mentőautóban halt meg
– fejezte be Hajnalka.
A beszélgetés végén Áron édesapja úgy döntött, hogy mégis mond néhány mondatot.
– Elképzelni sem tudom, hogyan fogjuk ezek után folytatni…
Én már csak Istenben bízom.
Örökre emlékezeni fogok rá, hogy a fiam milyen vidáman indult el az utolsó edzésre. Nagyon szeretett focizni.
Ez is érdekelhet
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
