Bő egy hónapja még óriási pontyok, hatalmas amurok, illetve egészen apró halak tetemei lebegtek a víz felszínén, sőt: a tó szélén itt-ott még vérfoltokba is lehetett botlani. Habár az egzotikus, melegtűrő csigaállomány teljes egészében elpusztult, a három, egzotikusnak mondható tízlábú rákból pedig két faj állománya is szinte teljesen eltűnt,
szerencsére számos nagyobb testű hal és díszhal túlélte a pusztulást.
Nincs felelős
A Városliget Zrt. korábban a Széchenyi-fürdőt hibáztatta, mondván a létesítményből érkező termálvízben lévő biológiai szennyeződések, illetve a magas fertőtlenítőtartalom okozhatta a halpusztulást, ezt azonban a Széchenyi-fürdő tagadta. A havária bekövetkeztével mindenesetre
megszűnt a fürdő felőli vízpótlás, melynek értelmében a gravitációs elszivárgás is szinte minimális,
a betonmedencében bennragadt belső vizet pedig folyamatosan keringetik. Az ügyben kerestük a Városliget Zrt.-t és a Széchenyi-fürdőt is, hogy kiderült-e már, mi okozta a halpusztulást, ám lapzártánkig egyikük sem válaszolt kérdéseinkre.
Úgy tudni, 2018-ban kotorták ki utoljára a tavat, amely nemcsak esztétikai szempontból értékes, a legnagyobb nyári kánikulákban ugyanis remekül párásítja a ligetet, ezáltal is speciális mikroklímát biztosítva a környéknek – melynek vízében ottjártunkkor éppen lázasan dolgoztak az Aranyponty Halászati Zrt. munkatársai.
Van már hal a vízben
A tó halállományáért felelős vállalat képviseletében eljáró Rácz Kristóf éppen egy narancssárga gereblyével „fölözte le” a víztükröt az azon lebegő fonalalga egybefüggő zöld szőnyegétől, mikor megszólítottuk.
Pénteken telepítettünk be két mázsányi amurt, olyan fél, illetve 1 kilogramm közöttieket
– fogalmazott a Borsnak a férfi.
Kérdeztük, hogyan történhetett ez, ha
a laboreredmények hiányában még azt sem tudni, mitől pusztultak el a halak elődjei.
– Az előzetesen szükséges mintavétel természetesen megtörtént, a víz minősége pedig kellőképpen kielégítőnek bizonyult ahhoz, hogy új jövevényeket fogadjon be – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a jelenleg 30-40 centiméter hosszúak, de 1 méteresre is megnőnek majd.
Fotó: Máté Krisztián / Metropol
Örülnek a kirándulók
– Régebben sok halat láttam itt, de mostanában egyet sem – mondta el a 3 hónapos kisfiát tologató Zsófi.
Én mondjuk sosem mentem olyan közel a vízhez, hogy lássam őket, de örülök, ha megint van benne hal
– árulta el az egyik padon pihenő Kristóf.
– Ott vannak azok, csak nem látszanak, és pont ez a lényeg – fejtette ki a haltelepítést végző Rácz, ezzel is arra utalva, hogy a vízbe már csak azért is kellenek az amurok, mivel előszeretettel fogyasztják el a tó medréül szolgáló betonteknőben a napsütés hatására csak tovább burjánzó algát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.