Sweet,Family,Portrait,Of,Happy,Mother,And,Little,Son,Holding

A legfurcsább húsvéti szokások, amiket csak a magyarok ismernek

friss
PUBLIKÁLÁS: 2022. április 17. 13:30
Korbácsolás és komatál – te ismered ezeket a furcsa szokásokat?
Bors

Húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak.

A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyven napos nagyböjttel kezdődik, amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére és a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt.

A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.

A keresztény hagyományok mellett számos ősi népszokás és hiedelem is kapcsolódik a húsvéthoz, melyek közül a húsvéti nyuszi és a hímes tojás a legelterjedtebbek. Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás alapja a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Van azonban néhány szokás, amik kimondottan magyar területeken terjedtek el és talán még neked is ismerősek lehetnek.

Miért locsolkodunk húsvétkor?

A húsvéti locsolás hagyománya Magyarországon kívül is előfordul, de kevesen emelték olyan művészi szintre, mint mi. Eredetét tekintve több legendaváltozat is ismert vele kapcsolatban. Az egyik természetesen a Bibliához és Jézus feltámadásához kötődik. Ebben a változatban a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat igyekeztek locsolással elhallgattatni. Másik formája az ősi pogány hagyományokból ered és egyfajta termékenység varázslat részeként alkalmazták. Idehaza többféle változat is elterjedt, a locsolóverssel és kölnivel történő öntözés csak a legújabb ezek közül.

A magyarok fejlesztették tökélyre a locsolkodást. Fotó: Shutterstock

Szeged környékén például a fiúk csoportokba verődve vitték a lányokat a legközelebbi kúthoz, ahol több vödör vízzel is meglocsolhattak egy-egy szerencsés fiatalt.

Az Ipoly mentén ennél még szervezettebben ment a locsolkodás. Itt már vasárnap este tojást szedtek a fiúk a lányos házaktól, de a locsolás csak hétfőn kezdődött, a szegediekhez hasonlóan vödörrel. Hétfő délután aztán vendéglátással és hímestojással hálálták meg a lányok a figyelmet, mielőtt kedden ők is a fiúk locsolására indultak volna.

Húsvéti korbácsolás

Nem a vödörnyi jéghideg víz volt a legrosszabb dolog, amit a lányok húsvét hétfőn a nyakukba kaphattak. Fejér megyében és a Dunántúl egyes részein elterjedt népszokás volt a húsvéti korbácsolás, amihez fűzfavesszőből készített sibát használtak. Ez egy olyan korbács, amit 4-6-8, vagy 9 szálból fontak a férfiak, hogy megcsapkodhassák vele a lányokat. Rendszerint mondókával egészítették ki, amivel szépséget és egészséget kívántak a megkorbácsolt lányoknak, akik ezért borral, szalagokkal és piros tojással kínálták meg a legényeket.

A Felföldön és a szlovák-magyar lakta területeken ehhez hasonló szokás a suprikálás is, csakhogy itt a korbácsolást a lányok végzik a locsolkodó fiúkon.

Komatál ma is van minden asztalon, de már csak amolyan bőségtálként. Fotó: Shutterstock

Mi került egy húsvéti komatálba?

Húsvét hétfőn és egy héttel később, az úgynevezett fehérvasárnap volt szokás a komatálküldés. Ez a hagyomány komálás és mátkálás néven is futott. Az Ipoly mentén a lányok küldtek tojással és mindenféle finomsággal töltött tálat azoknak a fiúknak, akik farsangkor megtáncoltatták őket. Az ajándékot személyesen, vagy küldött útján is el lehetett juttatni a lehetséges jövendőbelinek, rendszerint pedig egy kis versikével is kiegészítették.

A Nagyböjt végét és a tavasz hivatalos beköszöntét világszerte különböző játékokkal és mulatságokkal ünneplik.

A kertben is kereshetnek tojásokat a legkisebbek, és ez a hagyomány is régre nyúlik vissza. Fotó: Pixabay

Ezek közül nagy népszerűségnek örvendenek a tojásjátékok, például a vadászat és a gurítás. Utóbbi határozottan szabadtéri elfoglaltság és annál jobb, minél többen játsszák. Lényege, hogy egy dombtetőről gurítunk le hímes tojásokat, amiket a lent összegyűltek elkapkodnak, és az nyer, aki a legtöbbet gyűjti. Tojásvadászatot azonban lakásban is rendezhetünk, ha a legkisebbeket szeretnénk lekötni. Hímes vagy csokitojás helyett akár műtojást is használhatunk, így az esetleges szennyeződések miatt sem kell aggódnunk.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.