Kiszivárgott: ez történne, ha a Föld összes atombombáját felrobbantanánk

Mivel Putyin már belengette, hogy komoly megtorlásra készül bárkivel szemben, aki beavatkozik az ukrán-orosz háborúba, nem légbőlkapott az ötlet, mi lenne, ha atomfegyverhez nyúlna. A Kurzgesagt – In a Nutshell YoutTube-csatorna kiszámolta, mi történne, ha egyszerre felrobbantanánk a világ összes atomfegyverét. Két változatot is kiszámoltak: az egyikben célzott támadásokat a legnagyobb települések ellen, a másik esetben pedig azt, hogy ha konkrétan egy helyen robbanna minden nukleáris fegyver.

Most körülbelül 15 000 nukleáris robbanófej van a világon, ebből kb. 13 500 van Amerika és Oroszország tulajdonában. A maradék a franciáknál, Kínánál, az angoloknál, Pakisztánnál, Indiánál, Izraelnél és végül Észak-Koreánál van. 

Azt azért nehéz számszakilag megmondani, hogy ezek a robbanófejek milyen puszításra képesek, hiszen az amerikaiaknak és az oroszoknak gigantikus bombáik is vannak, addig például Észak-Korea 20-30 kilotonnás bombákkal tud fenyegetőzni. No, nem, mintha ez kicsi lenne, hiszen egy ilyen bomba Budapest komplett belvárosát le tudná tarolni.

A számítások szerint 3 bomba elég lenne egy teljes város elpusztításához. Ha az összes bombát egy helyre szállítanák, és egyszerre robbantanák fel, akkor a detonáció ereje körülbelül 3 milliárd tonna TNT robbanóerejének megfelelő lenne. Ez körülbelül 15-szöröse lenne a Krakatau-vulkán 1883-as kitörésének, amit a történelem egyik legnagyobb robbanásaként tartanak számon. 250 kilométeres körön belül minden élőlény elpusztulna, és a robbanás hangját az egész világon hallani lehetne. Ennél azonban nem állna meg, a lökéshullám ugyanis 3000 kilométeren belül mindent letarolna. Összehasonlításképp: ez az Egyesült Államok nagysága.

Más összehasonlításban: ha Amerika egy B83-as robbanófejet (1,2 megatonnás töltet) dobna Moszkvába, az orosz fővárosban egy szempillantás alatt egy 420 méter átmérőjű, 92 méter mély kráter keletkezne a Kreml helyén. A detonáció utáni másodpercekben egy 5,7 négyzetkilométernyi terület változna összefüggő tűzlabdává, olyanná, melynek a közepén akár 83.3 millió Celsius fok is lehet. A detonáció 420 négyzetkilométeres körzetében mindenki harmadfokú égési sérüléseket szenvedne.

Ha Amerika és Oroszország egymásra dobná le az összes atomtöltetüket, akkor 232.000 négyzetkilométernyi infrastruktúrát törölne el a Föld színéről, vagyis durván 295 New Yorknyi nagyváros lenne porrá néhány perc alatt. A bombák összege egy 79.000 négyzetkilométernyi tűzlabda lenne, ami mindent elpárologtatna, amihez hozzáér és 5,8 millió négyzetkilométeren mindenkit halálra égetne (ez 3700 London méretű várost jelent), végül további 284.000 négyzetkilométernyi területen jó eséllyel legalább az ott élők fele halálos sugárdózist kapna. 

 Száz olyan erős bomba felrobbantása, mint ami anno Hirosimát elpusztította, már elég lenne ahhoz, hogy a Föld éves átlaghőmérsékletét 1 Celsius fokkal csökkentse. Ha az összes atombomba felrobbanna, az már annyi port és egyéb részecskét juttatna a légkörbe, hogy a földfelszínt elérő napsugárzás közel 100 százalékkal csökkenne, vagyis az emberek évtizedekig nem látnák a napfényt.