Csirkékkel termeltetnek covid-ellenanyagot magyar kutatók

Közösen fejlesztenek a Covid-19 vírussal szemben hatékony készítményt SFP tojások felhasználásával a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusai és a mohácsi Prophyl Kft. szekemberei. A kutatást Jakab Ferenc a PTE virológus professzora vezeti, aki biztató eredményekről számolt be az egyetem honlapján.

Miért pont csirke?

A partner egészségügyi cég régóta állít elő gyógyszeripari felhasználásra Specific Pathogen Free, azaz speciális kórokozóktól mentes tojásokat. 

A tyúkokat zárt körülmények között tartják, szűrt levegőt kapnak, a takarmányukat is fertőtlenítik. A tojásokat később bevizsgálják, és a megfelelőeket laboratóriumi körülmények között tesztelik tovább – ismertette dr. Rusvai Miklós virológus, állatjárványtani professzor. 

–  Drága eljárásról van szó, mivel az egész folyamat során szigorú és magas fokú higiéniai körülmények között kell tartani az állatokat, hogy semmilyen kórokozó ne fertőzhesse be a vakcinatojásokat. Egy SPF tojás ára több száz vagy több ezer forint is lehet, persze csak gyógyszerészeti eljárások során használják fel. Oltóanyagok előállítására már korábban is alkalmaztak SPF tojásokat a humán-, illetve az állatgyógyászatban egyaránt. Az influenza elleni, elölt vírust tartalmazó emberi oltóanyagok is így készülnek, bár egy másik cég gyártásában, de nem ismeretlen itthon sem ez az eljárás – tette hozzá Rusvai Miklós. – Az újdonság, hogy ezt a tudást és technológiát most covid-ellenanyag előállítására alkalmazzák.

Hogy kerül az ellenanyag a tojásba?

Már a szintén speciális, kórokozó mentesen felnevelt és tartott házityúkokat oltanak be koronavírus-fehérjékkel. Rusvai Miklós elmondása szerint a madarakat lehet magával a coviddal is oltani, ugyanis őket nem betegíti meg, de kaphatják magát az emberi vakcinát is. Ezt követően az állatok vérében, majd a tojásaikban is megjelenik az IgY ellenanyag, amit megfelelő eljárással vonnak ki. Az IgY a madarakra jellemző antigén, a kikelő csirke részére biztosítja a korokózó elleni védelmet, úgy kerül át az ellenanyag a tojásba, mint az oltott terhes nőknél a magzatba. 

A PTE kutatói főként az ellenőrző vizsgálatokban és az állatkísérletek megtervezésében közreműködnek. Speciális telephelyen tartják a madarakat, itt oltják őket és vesznek mintát tőlük, a vér- és tojásminták tesztelését a pécsi virológusok laboratóriumukban végzik. Itt Jakab Ferenc virológus professzor vezetésével azt vizsgálják, hogy az IgY Covid-19-en termelődött ellenanyag megtalálható-e a tojássárgában, és képes-e semlegesíteni a vírust. A Pécsi Tudományegyetem közlése szerint a kísérletek jól haladnak, eddig biztatóak az eredmények, ha az az emlős állatok – egerek – is jól reagálnak, következhet a humán szakasz.

Mi lesz a tojásból?

Nem vakcinaként alkalmaznák a jelenleg fejlesztés alatt álló covid-elleni hatóanyagot, hanem a tervek szerint betegségmegelőző készítményeket állítanának elő belőle. A PTE virológusai lokális szerként, például orrspray formában látják benne a lehetőséget, ami elsősorban az orrnyálkahártyára juttatott vírust semlegesítené. 

Rusvai Miklós állatjárványtani professzor elmondása szerint világszerte folynak a kísérletek, hogy a covidra immunis állatok, hogyan segíthetnek az emberi koronavírus legyőzésében. 
A teve és a láma például nagyobb mértékben és mennyiségben képes a SARS-CoV-2 ellen, az emberi gyógyászatban felhasználható antitesteket termelni.