Hány olyan házat látunk, ahol a járda és az út közötti szakaszt úgy használják az emberek, ahogyan csak szeretnék. Ültetnek egy fenyőt a ház elé például, hogy oda ne tudjon megállni senki, de szinte már szokásnak lehet mondani azt is, hogy hatalmas kövekkel kerítik körbe sokan ugyanezt a részt, jelezve, hogy az hozzájuk tartozik. Pedig nem. Ha közterület, akkor bizony engedélyek kellenek.
Ha például a kocsibejáróját szeretné valaki szélesíteni vagy letérkövezni, ahhoz is engedélyt kell kérni a közterület tulajdonosától. Az engedély kiadásánál figyelembe veszik a környezetet, az utcaképet. Figyelni kell arra, hogy ne legyen szintbeli különbség, mert az például a kerékpárosokra balesetveszélyes lehet.
– A ház előtti közterület tisztán tartásáról, a falevél, hó letakarításáról a tulajdonosnak kötelessége gondoskodni, ezzel többnyire mindenki tisztában van. Azonban vannak más kötelezettségek is. Tudni kell, hogy a ház előtti közterület nem magántulajdon, de például az ároknak a járda és az úttest közti oldalát az ingatlan tulajdonos kötelessége kitakarítani, ahogy az átereszt is. Akinek sarok telke van, ő mindezt duplán „élvezheti” – mondta a Borsnak Dornyi Sándor Szabadbattyán jegyzője.
A közlekedés biztonsága érdekében nagyon fontos betartani, hogy bármilyen jellegű műtárgy, pl. szikla, autógumi, vagy betontartóban növényzet elhelyezése az úttest szélétől mért egy méter távolságon belül tilos, és ezekhez is a helyi vagy az önkormányzati közútkezelő, illetve a közterület tulajdonosának engedélyére van szükség.
Nem lehet semmilyen olyan tárgyat elhelyezni, ami balesetet okozhat, vagy például tönkreteszi egy jármű futóművét.
Az engedélyt könnyebben meg lehet szerezni, ha ezek a járda és az árok mellé kerülnek, mert ott nincs járműforgalom, de a gyalogosok közlekedését sem akadályozhatja. Ideiglenesen lehet konténert, építőanyagot a ház előtti járdára elhelyezni, de kizárólag közterület-használati hatósági szerződés megkötését követően. Tilos a telken belül keletkezett csapadékvíz közterületre, árokba vagy közútra történő kivezetése.
Azzal legyünk tisztában, hogy a házunk előtt álló gyümölcsfák közterületen vannak, ezért arról bárki szedhet termést annak ellenére, hogy például azt mi magunk ültettük, és a sorsáról sem dönthetünk. A növény gondozása, visszavágása az ingatlan tulajdonosának a feladata. Közterületen álló fa kivágásához minden esetben jegyzői engedély kell, ezt kormányrendelet írja elő.
– A ház előtti élő fa kivágásához engedélyt kell kérni a terület illetékes jegyzőjétől, amihez van egy formanyomtatvány. A jogszabály pótlási kötelezettséget ír elő, de van kivétel is ez alól. Ha helyben nem lehet pótolni, például közműépítés miatt, akkor erre a település más helyét kell kijelölnie a jegyzőnek. Az ültetést egy éven belül el kell végezni. Ezt a hivatal ellenőrzi. Ha nem ered meg a fa, akkor a pótlást meg kell ismételni. Száraz fánál azonban nem szoktak pótlást kérni. Az élő fa kivágását viszont csak ritka esetben engedélyezik. Ilyenkor az új fa ültetését szigorúbban ellenőrzik – mondta Dornyi Sándor.
Fa kivágásához és a helyére új ültetéshez tehát engedélyre van szükség, azonban eleve tilos nem őshonos, azaz invazív fajokat ültetni, amiket tételesen is tiltanak.
Ezek a fehér akác, az amerikai kőris, a mirigyes bálványfa, a cserjés gyalogakác, a kései meggy és a zöldjuhar.
Új fa kiültetésének az engedélyezését több minden befolyásolhatja. Van esztétikai meggondolás, hogy a településképét ne rontsa, de arra is ügyelni kell, hogy az ne terelje el a gégkocsivetők figyelmét, ne akadályozza őket a kilátásban. Az önkormányzat határozza meg az ültetendő fa méretét és fajtáját. Az önkormányzat dönthet arról, hogy ha a fa kiszáradt vagy beteg, esetleg sérült és balesetveszélyes, abban az esetben ők azt külön engedély nélkül is kivághatják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.