A magyarok többsége hazugságbeszédnek tartja az őszödi beszédet

Az intézet felidézi, hogy 2006. szeptember 17-én, kereken tizenöt évvel ezelőtt szivárgott ki, illetve szivárogtatták ki az őszödi beszédet.

A Nézőpont szerint a történtek jelentőségét mutatja, hogy még most is az összes megkérdezett 78 százaléka helyesen válaszol arra a kérdésre, hogy "kinek a nevéhez fűződik az őszödi beszéd" (1 százalék rossz választ adott, 21 százalék nem tudott válaszolni). Az ötven év felettiek 90, míg a harminc év alattiaknak 52 százaléka adott jó választ.

A fiatalok alacsonyabb tájékozottsága érthető, de a téma erős hatását mutatja, hogy még az ő körükben is többségben vannak azok, akik "képben vannak" - írták.
    

"Mivel Gyurcsány Ferencnek ismét hatalmas befolyása van a baloldali egyesülési folyamatra, a 2022-es választási kampány szempontjából kulcsfontosságú, hogyan ítélik meg a magyarok hírhedt beszédét másfél évtized távlatából" - fogalmaztak.

A kutatás szerint a felnőtt magyarok 22 százaléka mondta azt, hogy az őszödi beszéd "egy bátor, szenvedélyes igazságbeszéd", míg 52 százalékuk vélekedett úgy, hogy az nem más, mint "a 2002-2006 közötti kormányzás hazugságainak" a bevallása.

A politikailag aktívabbak nagyobb arányban foglalkoztak a jelenséggel, így a választási részvételüket biztosra ígérők körében még egyértelműbb a helyzet: 24 százalékuk igazság-, 61 százalékuk hazugságbeszédként emlékezik vissza a hallottakra - tették hozzá. Közölték azt is, a harminc év alattiaknak csak 40, míg az ötven év felettieknek 59 százaléka véli hazugságbeszédnek az Őszödön mondottakat. A fiatalok 46 százaléka erről sem tudott véleményt mondani.

Érdekességnek nevezték, hogy a kormánykritikusok táborában sem egyértelmű a vélekedés a Gyurcsány-beszédről: csak az ide tartozók 39 százaléka gondolja, hogy Gyurcsány Ferenc igazságbeszédet mondott, 32 százaléka hazugságbeszédnek véli azt.