Döbbenetes dolgot árult el a magyar virológus: kiderült, meddig véd a vakcina

Egy nagy adag jó hír – írja túlzás nélkül Kemenesi Gábor virológus legfrissebb Facebook-bejegyzésébe egy friss szakmai tanulmány eredményei kapcsán, melyek az embereket érintő legfontosabb kérdések közül többek közt arra ad választ: meddig véd a vakcina.

A szakember a neves Nature szakmai folyóiratban megjelent tanulmány kapcsán ragadott billentyűzetet, hiszen választ kaphatunk arra, hogy meddig véd a vakcina, mennyire jó a vakcina, és mit jelent a védettség az újabb és újabb variánsokkal szemben – írja a Ripost.

A cikket jegyző kutatók egy hosszabb távú, 12 hónapos idősávon összehasonlították a betegségen átesettek, valamint a Covid után mRNS oltást kérők közötti védettségi mutatókat.

Mint az Kemenesi Gábor Facebook-oldalán olvasható, a főbb megállapítások a következők:

– A memória B sejtjeink folyamatosan „fejlesztik” a vírus elleni antitestek kötőképességét/hatékonyságát a fertőzést követő hónapok során. Ezt a vírus immunrendszer számára legérdekesebb része ellen teszik, a receptorkötő hely ellen (RBD). Így idővel a kevesebb is jobb elve mentén egyre hatékonyabb védelmi arzenál (neutralizáló antitestek) fejlődik a testünkben.

– A betegségen átesettek 93 százalékánál 12 hónap után is fennáll a vírus megkötésének képessége, melyet a védőoltás jelentősen megnövel. (A számok kedvelőinek: IgG mennyiség tekintetében harmincszoros, neutralizációs képesség szempontjából pedig ötvenszeres eredményről beszélhetünk.).

– A tanulmány által vizsgált immunsejtek (RBD-specifikus memória B sejtek) mennyisége a természetes fertőzésen átesettek körében 12 hónap után némileg, 1,35-szoros mértékben csökkent, ugyanakkor a fertőzés után mRNS vakcinával beoltottaknál jelentősen 8,6-szoros mértékben nőtt. Az oltás tehát a vírus elleni védekezésünk arzenálját az immunsejtek szintjén mennyiségileg is segíti.

Akik átestek a fertőzésen és oltásban is részesültek, a tanulmány szerint a mutánsok széles skálája ellen, hosszútávon védettek lehetnek 

– ez azt jelentheti, hogy a vakcinák új variánsokhoz történő módosítását sem kell túl gyakran elvégezni. A tanulmányban ezt az Alfa (brit mutáció), Béta (dél-afrikai mutáció), Gamma (brazil mutáció) és Iota (Egyesült Államokbeli mutáció) variánsokkal erősítették meg.