Újabb állomásához ért a Fővárosi Önkormányzat kapkodó, logikátlan zöldítése. Az tömeges méhlegelők – gondozatlan, gazos területek – létrehozása után Karácsonyék most valóban magasra tették a lécet. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze ezúttal juhlegelőket álmodott a fővárosba – írja a Metropol. Véleménye szerint a legelő-ökoszisztémák kialakításához elengedhetetlen, hogy legyen a fővárosnak saját birkanyája. Az elsőre bizarrnak tűnő elgondolást a főváros vezetése nagyon is komolyan gondolja, és már három helyszínt ki is jelöltek birkalegelőnek. A III. kerületi Mocsárosdűlőt, az újbudai Tétényi-fennsíkot és a X. kerületi Felsőrákosi-réteket hamarosan birtokba vehetik a juhok és az őket kísérő szarvasmarhák.
A Metropol kinn járt a III. kerületi Mocsárosdűlőn, ahol megkérdezte a környéken lakókat az abszurd ötletről. Az egyik a neve elhallgatását kérő helyi lakó így háborgott:
„Ahelyett, hogy a közlekedési káoszt oldanák meg, ilyen nevetséges és felesleges dolgokkal foglalkoznak.”
A többiek inkább az állatok tömeges betelepítésétől tartanak.
Judit: „Hallottam az ötletről, és én is, és a családom is nagyon ellenezzük. Félünk, hogy nem lehet majd megmaradni a bűztől, amely az állatok miatt az egész környéken érezhető lesz. Még egy ablakot sem lehet majd kinyitni.”
Andrea: „Nehéz most állást foglalni a kérdésben. Az biztos, hogy környezetkímélőbb, ha az állatok legelik le a füvet, de ha ez bűzzel járna, biztosan zavarna.”
István: „Egyszerűen nevetséges ez az egész, de már meg sem lepődöm a dolgokon.”
Karácsony Gergelyék többek között a XI. kerületben található Tétényi-fennsíkon is terveznek juhlegelőt. A Tétényi-fennsík a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik országosan védett természetvédelmi területe. Az ott termő 400 növényfaj közül 45 védett, illetve fokozottan védett. Ezen kívül mintegy 80 védett állatfajnak ad élőhelyet. A 147 hektáros területen olyan veszélyeztetett növényfajok élnek, mint a homoki kikerics vagy a homoki nőszirom, de otthont ad védett állatfajoknak is, mint a dolomit kéneslepke, a barátposzáta, a tövisszúró gébics és a gyurgyalag.
A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán a juhok legeltetéséről azt írják, hogy botanikai szempontból a ez a „fűnyíró típusú” legelés ma már egyértelműen rossznak tekinthető, mivel ilyenkor eltűnnek a legelésre érzékeny fajok. Ezen kívül a juhok a fás szárúakat, és a magas, szúrós növényeket nem fogyasztják, ezért azok a alaposan elszaporodhatnak. A környezetvédők szerint a juhok után más állatfaj nem szívesen legel, aminek az elhullajtott trágya erős szaga az oka.
A Metropol korábban már feltárta a méhlegelő-blöfföt. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Főkert Zrt. május elején indította útjára a Vadvirágos Budapest programot, melynek célja a növény- és állatvilág természetes élőhelyének növelése szerte a városban. Eszerint ha Budapest több részén nem nyírják a füvet, eszményi élőhelyet biztosíthatnak a rovaroknak, köztük rohamosan csökkenő méhpopulciónak. Ilyen kamu rovarbüfé volt a XI. kerületi Bocskai úton létesült terület, ahová büszkén helyezték ki a „Nem gaz, méhlegelő!” táblákat.
A Metropol azonban kiszúrta, hogy a méhlegelő csupán átverés volt, hiszen a táblakihelyezés után pár nappal már le is vágták a füvet. A jelek szerint a kerület vezetői csak az elhanyagolt, gazos terület létjogosultságát igyekeztek igazolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.