Hogyan lesz valamiből hungarikum? A Bors utánajárt!

Hogyan lesz valamiből hungarikum? A Bors utánajárt!

hungarikum
PUBLIKÁLÁS: 2021. június 29. 12:00
Hungarikum a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott vallásszabadság törvénye és a nagy népszerűségnek örvendő karikás ostor. Milyen út vezet idáig?
Balogh Géza

Bárki találhat

Ugyan a köznyelvben régóta élő fogalom, hungarikumok valójában 2012 óta léteznek hivatalosan. Ezt – ahogy sok minden mást is – törvény szabályozza. A lényeg, hogy a hungarikum olyan kiemelésre méltó érték, amit a magyarság csúcsteljesítményeként ismernek el. Fontos, hogy ez az érték egyedi és különleges legyen. A hungarikummá nyilvánítás egy alulról építkező, többlépcsős folyamat, amit bárki kezdeményezhet egy egyszerű formanyomtatvány benyújtásával.

Három lépcsőben

A hungarikum-rendszer alapja a három szintű Nemzeti Értékpiramis. Az alapszintű – települési, tájegységi, ágazati, megyei vagy külhoni – értéktárakba mindenki javasolhat értékeket, amiről az értéktár bizottságok döntenek. Amelyik érték felvételt nyer, azt már nemzeti értéknek tekintjük. Ezeket a Hungarikum Bizottsághoz lehet felterjeszteni ahhoz, hogy bekerüljenek a Magyar Értéktárba és kiemelkedő nemzeti értékké váljanak.

Erről már a Hungarikum Bizottság dönt, amely egy 21 tagú testület, és a mindenkori agrárminiszter az elnöke. A Magyar Értéktárból pedig egy újabb felterjesztéssel kerülhet be az érték a Hungarikumok Gyűjteményébe, amit szintén a Hungarikum Bizottság bírál el.

Csak a legkülönlegesebbek

Ma Kárpát-medence szerte több, mint 8000 nemzeti értéket tartanak számon. Ezek legnagyobb része helyi, valamilyen települési vagy tájegységi érték, legyen az valamilyen templom, temető, növény, viselet, rendezvény vagy gasztro-különlegesség. Ehhez képest a 79 hungarikum kevésnek hangozhat, de ide valóban csak azok az értékek kerülnek, amelyek tényleg csúcsteljesítménynek és igazi, magyar, egyedi értéknek tekinthetők.

Talán nem meglepő, hogy a hungarikumok háromnegyede az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a kulturális örökség kategóriájába tartozik. A teljesség igénye nélkül a pálinka, a szikvíz – amit a köznyelvben mindenki szódavízként emleget –, a szegedi és kalocsai fűszerpaprika, a fröccs, vagy az akácméz; a herendi vagy hollóházi porcelán, a mohácsi busójárás, vagy a matyó hímzés mind-mind olyan érték, ami szerte a világban messze viszi kis hazánk különleges hírét.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.