Karikó Katalin belehúzott: Egy bőrdaganatos beteg már megkapta a Pfizer vakcináját

Karikó Katalin és társai már hosszú évek óta kísérleteztek az mRNS-sel, a cél elsősorban a különböző szív-érrendszeri és daganatos megbetegedések gyógyítása volt a segítségükkel, ám a koronavírus-járvány közbe szólt: majd kiderült, ez a technológia tökéletesen bevethető a vírussal szemben is.

Bár most is van néhány olyan vakcina, amelyek egyes rákos megbetegedéseket okozó vírusfertőzések ellen védenek. Van oltás a májdaganattal összefüggésbe hozható hepatitis B ellen, és a méhnyakrákért felelőssé tehető HPV ellen, de az mRNS technológia feltalálásáig elképzelhetetlen volt a kifejlődött tumoros állapotra gyógymódot jelentő oltás.

Karikó Katalin kezdte a kísérleteket

Az mRNS technológiájú vakcinák azért bevethetőek más, nem vírus okozta megbetegedések ellen mert
saját immunrendszerünket tanítja meg a kórokozó felismerésére. A daganatos sejtekben olyan antigének vagy fehérjék vannak, amik az egészséges sejtekben nincsenek, a hírvivő (messenger RNS) vakcinák ehhez adnak egy „térképet” amivel kiképezik az immunrendszert arra, hogy ezeket kell keresni, és elpusztítani.

Karikó Katalin a szegedi Dugonics Társaság „Vírus és város” című online beszélgetésében elárulta, hogy a BioNTech-nél a bőrfelszíni tumorba oltási kísérleteket ő kezdte el immár két éve.

A felszínen lévő tumorokat, mint például a melanóma vagy egyéb, az arcon, nyakon megjelenő tumoroknál be lehet a tumorba nyomni egy mRNS-t tartalmazó keveréket, amely az immunsejteket odahívja, és megmutatja nekik, hogy „itt van a rák, ezt kell megölni
– magyarázta a kutató.

Azt is elárulta, hogy a „betanított immunsejtek” a tüdőben az áttéteket is kiirtják.

Már a második fázisban vannak azok a kísérletek, ahol az infarktusos embereknek a szívét mentik az mRNS-sel  – tette hozzá Karikó Katalin.

Az első bőrdaganatos oltott

Németországban június 18-án kapta meg az első melanomás beteg a Pfizer- BioNTech rák elleni, kísérleti vakcináját, a BNT111-01 -et. A kezelést egy immun-onkológiai szerrel, Libtayoval kombinálták. Ez a klinikai 2-es fázis, a kiscsoportos betegeken végzett tesztelés kezdete: 120 fő részvételével vizsgálják, hogy mennyire hatékonyak és biztonságosak a melanomába adott mRNS vakcinák. A hatóanyagokat külön és együtt is értékelik. A BioNTech a Regeneronnal együttműködve végzett kísérletét több uniós ország, Németország mellett, Spanyolország, Lengyelország, Olaszország is jóváhagyta. A BioNTech-nél más onkológiai vakcinák tesztelése is zajlik, amelyekkel a következő 5 évben a humán vizsgálatok előrehaladottabb szakaszába szeretnének érni, hogy mihamarabb piacra dobhassák a rákgyógyításra alkalmas oltóanyagaikat.

Az mRNS-vakcina technológia nagyon ígéretes, nagy erővel zajlanak a rákgyógyító vakcinák tesztelései, de a legfontosabb, hogy a klinikai 3. fázisú nagymintás teszteken is hatékonynak, valamint biztonságosnak mutatkozzanak. Valószínűleg a nem felszíni daganatos megbetegedéseknél, vénába fogják juttatni a szert. Az egyénre szabott rákvakcinák rendkívül költségesek lehetnek. A tömeges gyártás sok időt vesz igénybe, és nem minden ország rendelkezik mRNS vakcina gyártására alkalmas gyárral, például Ausztrália sem.