Megkezdődött a 60 éven aluli krónikus betegek oltása is

A szombaton érkezett AstraZeneca koronavírus elleni vakcinaszállítmánynak köszönhetően megkezdődött a 60 év alatti, regisztrált, krónikus betegséggel élők oltása is. Ez azért lehetséges, mert – bár még a 60 és 90-es korúak immunizálása sem fejeződött be – ezt a vakcinát az előírások miatt csak a 60 év alattiaknak tudják adni – mondta el György István államtitkár az Operatív Törzs hétfői sajtótájékoztatóján. A vakcinának hála egyre szélesebb körben zajlik a lakosság immunizálása, ami bizakodásra ad okot.

A háziorvosok döntenek

Azoknak a krónikus betegségben szenvedőknek nyílik lehetősége a vakcinázásra, akik előzetesen regisztráltak az oltásra és beletartoznak valamelyik rizikócsoportba. Azt, hogy kik tartozhatnak ezekbe és mik a fő kockázati tényezők, a Bors dr. Rusvai Miklós virológus professzort kér­dezte.

– Azt gondolom, hogy a korábban már bevált módszer alapján, a háziorvosok döntik el, hogy saját háziorvosi praxisukban kinél legindokoltabb a vakcina felvétele a 60 éven aluli krónikus betegek csoportjában – fogalmazott dr. Rusvai.

– A háziorvosi rendelők nagy valószínűséggel kapnak majd bizonyos számú vakcinát és azt kell elosztaniuk.

Ha a vakcinák megfelelő mennyiségben és jó ütemben érkeznek, akkor ennek a csoportnak az immunizálása is folyamatos lehet. Ebben bízunk!

– világított rá a virológus.

A háziorvos saját belátása szerint dönti el, hogy a regisztrált betegek közül kik azok, akik a leginkább oltandók közé tartoznak.

Kik tartoznak a rizikócsoportokba?

Az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján György István államtitkár arra is kitért, hogy kik kaphatnak a 60 év alattiak közül első körben vakcinát. Ide tartoznak a szív- és ér­rendszeri betegségben, a krónikus tüdőbetegségben, a krónikus vesebetegségben, daganatos megbetegedésben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvedők, és a szerv-transzplantált betegek. Dr. Rusvai Miklós szerint több rizikófaktor gyakran együtt jár, ami halmozza a veszélyeztetettséget.

Az elsődleges rizikófaktor a szív- és érrendszeri megbetegedés. Ilyen lehet többek között egy vagy több átélt infarktus, érszűkület, ebből eredő amputáció, vagy épp egy érprotézis. Természetesen azok is a rizikócsoportokba tartoznak, akik más típusú súlyos betegséget – például daganatos betegséget – éltek túl.

Az orvosnak előrébb kell vennie a sorban azokat a betegeket, akiknél több rizikófaktor is fennáll, és sajnos különféle betegségeknél gyakran jár együtt több tényező is – magyarázta a szakember.

Még nem várható javulás

A virológus szerint a járványügyi adatok továbbra sem javulnak.

– Jó esetben stagnálnak az adatok, de előfordul az is, hogy enyhe emelkedés mutatkozik. Ennek oka véleményem szerint az angol mutáns hazai terjedése. Miskolcon, Gyôrött, Székesfehérváron és Budapesten emelkedő tendenciát mutatnak a szennyvízből mért adatok, így az elkövetkezendő hetekben még biztosan nem várható lényeges javulás – zárta a virológus, aki szerint a hideg idő sem hoz enyhülést, hiszen a járvány továbbra sem a szabadban terjed. A zárt terekben továbbra is fontos a védekezés.