Ez a néhány praktika elűzi a háztól a betörőt

A közösség ereje

A világjárvány miatti korlátozások megszűnése után mindenki siet majd birtokba venni a közösségi tereket, az éttermeket, a mozikat, ismét utazni fogunk külföldre és belföldre egyaránt. A jelenleg téli álmukat alvó elkövetők számára a magukra ha­gyott otthonok, a túlzsúfolttá váló életterek kiváló célpontok lesznek. Ezért is fontos az építészeti bűnmegelőzésről beszélni, és arról, hogy milyen fontos a közösség ereje.

– Ez a bűnmegelőzés egy olyan ága, ahol az épített környezetet úgy alakítjuk ki, vagy a meglévőt át, hogy a bűncselekményeket ne segítsük – mondta dr. Molnár István Jenő, a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület alelnöke.

– Mondjuk közvilágítás, parkok átláthatósága, utcák kialakítása, kerítések magassága, érintve a vagyonvédelmet is, ér­tem itt a riasztókat, térfigyelő kamerákat vagy a mozgásérzékelős lámpákat. Ez egy komplex ágazat, ezért is ellenezzük, amikor szimplán vagyonvédelemmel azonosítják a módszert. Ennek van egy technikai oldala, például a ke­rítések. Ha­zánkban tévhit, hogy mi­nél magasabb egy kerítés, mi­nél kevésbé belátható, annál biztonságosabb. Pedig egyes kutatások szerint ezek a magas falak vonzzák az elkövetőket. Elfelejtjük, ha nem lehet kilátni, belátni sem lehet. Ezzel máris kizárjuk a természetes felügyeletet, a közösségi kontrollt, ami lehetővé tenné, hogy a szomszédunk vagy az arra sétáló járókelő, kutyasétáltató, vagy az éppen arra guruló rendőr bekukkantva a kertbe lássa, hogy esetleg éppen betörnek hozzánk. Egyesületünk épp ezért mindig igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a biztonság megteremtése mindannyiunk felelőssége – mondja az alelnök.

Fiatalon kell kezdeni

Az egyesület tagjai legutóbbi projektjük során általános és középiskolai intézményekben jártak, a tanulók kaptak elméleti oktatást, és ők tervezték meg a bűnmegelőzést támogató változtatásokat, sőt pénzt is kaptak a megvalósításra. A győri Révai Miklós Gimnáziumban, valamint a Gazdagrét-Törökugrató Általános Iskolában például a folyosók egy részét alakították át, térfigyelő kamerát helyeztek ki a fiatalok tervei alapján, és a di­ákok hathatós közreműködésével létrehozva olyan élhető és biztonságos tereket hoztak létre, amelyek minden bizonnyal elnyerik majd az iskolatársak tetszését.

A biztonságtudatosság kialakítását már egész kiskorban meg kell kezdeni

– folytatja a szakember.

– Nem véletlen, hogy bűnmegelőzési projektjeink során kiemelt célcsoportként tekintünk a fiatalokra. Célunk, hogy gyakorlatias foglalkozásainkkal megtanítsuk őket az odafigyelésre, a törődésre, az óvatosságra, környezetük megóvására. Azáltal, hogy ezekben az iskolában bevontuk a diákokat, lehetővé teszi a saját környezetük iránti elköteleződésük, valamint a sokkal nagyobb „tulajdonosi” felelősségvállalásuk kialakulását. A gyerekek élvezték a feladatot, és tetszett nekik a végeredmény, biztosak vagyunk benne, hogy ezekre a terekre ezután sokkal jobban oda fognak figyelni.

Bárki képes rá

Az egyesület alelnöke arról is beszélt, hogy apró változtatásokkal is jó eredményeket lehet elérni a bűnmegelőzésben.

– A rendezett, karbantartott, felügyeletet sugalló környezet nem vonzó az elkövető számára. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben figyelünk saját otthonunkra és tágabb lakókörnyezetünkre, tisztán és rendben tartjuk a portánkat, s erre a közösség szintjén mindannyian erőt és energiát szentelünk, akkor élhetőbb és biztonságosabb életterek alakulhatnak ki – mondta dr. Molnár István Jenő.