Újabb fél évig nem kell hitelt törleszteni - de mi a teendő?

Újabb fél évig nem kell hitelt törleszteni - de mi a teendő?

pénz
PUBLIKÁLÁS: 2020. december 31. 12:00
A koronavírus-járványra való tekintettel a kormány 2021. június 30-ig meghosszabbította a hitelmoratóriumot, azaz nem kell fizetni a törlesztőrészleteket a 2020. március 18. előtt felvett hitelekre. A lapot azzal keresték fel az olvasók, hogy értesítést kaptak, miszerint januártól fizetniük kell, méghozzá magasabb részletet, mint korábban. A <a href="https://ripost.hu/" target="_blank">Ripost</a> utánajárt, hogyan lehetséges ez, és mi a teendő.
Bors

December 19-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány úgy döntött, sem a magánszemélyeknek, sem a cégeknek nem kell törleszteniük 2021. június 30-ig a járvány előtt, 2020. március 18-ig felvett hiteleket.

Miért jött levél a banktól?

A döntés váratlanul érte a bankokat, mert arra készültek, hogy csak a kiemelt társadalmi csoportokra és veszteséget elszenvedő vállalkozásokra vonatkozik majd a moratórium, ezért sok adósnak már megküldték a tájékoztatást arról, mennyit kell törlesztenie januártól. Ezek a levelek azonban érvényüket vesztették. A hitelfizetési moratórium minden, a járvány előtt felvett hitelre vonatkozik, tehát nem csak a nyugdíjasokra vagy a gyermeket nevelő családokra. Aki szeretne élni vele, annak semmi teendője nincs, de aki mégis a törlesztés mellett dönt, erről nyilatkozhat a bankjának a telebankon vagy az interneten keresztül is.

Hogy lehetséges, hogy magasabb a törlesztő?

Bár a kormány döntése értelmében a moratórium letelte után nem emelkedhet a törlesztőrészlet, hanem a futamidőt kell növelni, mégis előfordulhat, hogy más lesz a törlesztőrészlet, és ez nem banki csűrcsavar, hanem azoknál a szerződéseknél fordulhat elő, ahol változó a hitel kamatozása. Jellemzően sok ilyet kötöttek a devizahitelek kiváltásakor.

Nagyjából százezer olyan lakáshitel-szerződés van, amelynek egy éven belüli a kamatperiódusa, vagyis 3 vagy 6 ha­vonta változhat a hitel kamata attól függően, hogy nőtt vagy csökkent ezen időszak alatt a BUBOR, azaz a bankközi kamatláb – tájékoztatta a Ripostot Veres Patrik, a Bank360.hu pénz­ügyi szakértője. – Bankközi kamatlábat használnak jellemzően a forintosított devizahiteleknél, az éven belül változó kamatozású jelzáloghiteleknél, és az éven belül változó kamatozású vállalati hiteleknél is. Bár a moratórium miatt nem emelkedhet a törlesztőrészlet a szüneteltetés végével, a referenciakamat változásából eredő emelkedés nincs kizárva.

Mit érdemes tennünk?

Nézzük meg, milyen hitelszerződésünk van. Ha változó kamatozású, akkor lehet, hogy érdemes a folyamatos törlesztést választani, ezt jelezni kell a banknál.

Amennyiben van megtakarításunk, akkor megoldás lehet az előtörlesztés, így csökkenhet a törlesztőrészlet, de akár a végtörlesztésen is érdemes elgondolkozni – mondta a szakember. – Lehet, hogy egy adósságrendező hitellel kedvezőbbre és biztonságosabbra cserélhetjük a kölcsönünket. Ekkor az új hitelből kifizetjük a régit, és az új kölcsön törlesztőjét fizetjük tovább, de a moratórium az új hitelre már nem vonatkozik. Annak, akinek magas kamatozású a tartozása – például hitelkártya, folyószámlahitel vagy személyi hitel –, jól meg kell gondolnia, él-e a moratóriummal, mert a kamatot arra az időszakra is felszámítja a bank, amíg tart a visszafizetés szüneteltetése. Az ilyen magas kamattal járó hitelektől jobb mielőbb megszabadulni.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.