Az esti közlekedés veszélyeiről megjelent egy felmérés, mely szerint Európában a halálos balesetek 40 százaléka a sötétedés utáni időszakban következik be, annak ellenére, hogy az este 7 és reggel 7 óra közti órákban a forgalom mindössze ötöde a nappalinak. Ezek szerint ötször nagyobb veszély leselkedik ebben az időszakban a közlekedés résztvevőire, aminek a szakértők szerint több oka is van. Az egyik persze a korlátozott látási viszonyok, és ekkor még csak a sötétségre gondolunk, az autóknál a nem megfelelő fényszóróhasználat, vagy annak épp rossz beállítása, és természetesen a fáradtság.
Fontos tényező a vezetőknél fellépő farkasvakság vagy nyctalopia, amikor a vezető szeme nem képes azonnal alkalmazkodni a fény utáni sötétséghez. Egy szemből elhaladó autó fényszórójának fényéből, vagy csak az utcai világításból sötétebb részre való áthaladáskor a farkasvakságban szenvedő rövid ideig gyakorlatilag semmit nem lát.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy 80 km/h sebességgel haladó autó másodpercenként 22 métert tesz meg, akkor könnyen felmérhetjük azt a veszélyt, amit a vakon száguldás jelent a közlekedés résztvevőire. A farkasvakságot az A-vitamin hiánya okozza, ami pótolható.
De nézzük autós oldalról is az esti vezetést. Egyrészt napjaink személyautóiban egyre bonyolultabb világítási és egyéb aszszisztensrendszerek segítik a biztonságos közlekedést. Persze nincs még mindenkinek olyan intelligens fényszórója és éjjellátó rendszere, mint amilyet a felső kategóriás DS 7 modelljeibe szerel a francia gyártó, mely rendszer egy a hűtőrácsra szerelt infravörös kamera képét mesterséges intelligencia segítségével elemzi az autó előtti 100 méteren.
A veszélyt jelentő tereptárgyakat, beleértve a gyalogosokat és kerékpárosokat is, egyrészt a fényszóró segítségével külön megvilágításba helyezi, illetve a vezető előtt a műszerfalon megjelenő képen be is jelöli a vélhetően veszélyt jelentő részeket. Sárgával jelöli a figyelmet érdemlő részleteket, de az igazi veszélyforrásokat, mint egy út szélén haladó kerékpárost, például már piros kerettel jelöl meg.
Persze ilyen rendszerek nélkül is lehet biztonságosan autózni, amennyiben valóban a látási viszonyoknak és saját képességeinknek megfelelő sebességet választunk, illetve kellő figyelmet szentelünk autónk világító berendezéseire is.
Érdemes ebben az időszakban az autóval felkeresni egy szakműhelyt, és a fényszórók beállítását, jobb esetben fényerejét ellenőriztetni. A fényerő mérésére főleg a xenon fényszórókkal szerelt autóknál van szükség, ugyanis a nagyfeszültséggel működő xenon izzók képesek elfáradni a trafó meghibásodása miatt, és a korábbi fényerejük jelentős részét elveszítve szinte csak pislákolnak.
Fontos szót ejteni a ködlámpák használatáról.Ezeket a fényszórókat, illetve hátsó ködlámpákat csak és kizárólag rossz időjárás, elsősorban köd esetén használják, mert például a hátsó ködlámpa könnyen elvakíthatja a hátulról érkezőt, elnyomva akár a féklámpa fényét is, ami súlyos balesethez vezethet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.