A barátai által csak Atinak becézett kiváló csatár húsvét előtt mesélt arról, hogy a 70-es években Brüsszelben együtt étkezett Puskás Ferenccel. Az a cikk megjelent lapunkban, Ati pedig megnyugtatott: ha ismét odahaza lesz, fussunk össze a Fény utcai piacon, és rengeteg régi fényképet mutat. A holland és belga bajnok, Spanyol Kupát nyert futballista április 12-én, húsvét vasárnapján azért számos érdekességet előre lediktált.
Ebből állítottunk össze egy emlékező anyagot.
– Amikor 1974. júliusában Puskás Ferenc edző megpróbált a Panathinaikoszhoz szerződtetni, minden sínen volt, éppen az elnökhöz készültünk az irat aláírására, ám 23-án reggel érkezett a hír, hogy vége az 1967 óta tartó katonai junta időszakának, és mivel a helyzet kiismerhetetlen volt, ezért azt ajánlották, mi, külföldiek térjünk haza. Pedig Puskás szerette volna, ha ő irányíthatta volna az edzéseimet, de akkor ő is jobbnak látta a távozást. Nekem nem sikerült, és együtt távoztunk Hellászból…
Ladinszky kiváló bal lábas lövései korábban Sebes Gusztáv, Aranycsapatunk néhai kapitánya figyelmét is felkeltette, sőt, később Szusza Ferenc, a néhai újpesti gólzsák is dicsérte a lövőerejét.
– Amikor Szusza a spanyol Betisnél volt az edzőm, tréning után ketten sokszor kinn maradtunk a pályán. A mester oldalról lődözte be a labdákat, és én azokat igyekeztem a kapuba továbbítani – folytatta Ladinszky.
Neki megadatott, hogy holland bajnokin, a Feyenoord színeiben futballozott a szintén elhunyt legendás Johan Cruyff (Ajax Amsterdam) ellen, személyesen ismerte a portugál csillag Eusebiót és a brazil kiválóság Pelét is.
– Akkor voltam a legboldogabb, amikor Puskás Öcsi bácsi, a híres menedzser, Östreicher Emil, továbbá Czibor Zoltán nálam vendégeskedett spanyol földön. Finom ételeket kaptak, ugyanis akkori feleségem édesanyja nagyszerűen főzött, Öcsi bácsi különösen a sült bárányunkat fogyasztotta egészséggel. Mi több, egy alkalommal még a világbajnok német Rudi Völler is megtisztelt a látogatásával.
Ladinszky bizonyosan felnőtt magyar válogatottságig vitte volna, csakhogy 1971 tavaszán úgy gondolta: otthagyja akkori csapatát, a Vasast, és a profi futballban próbál szerencsét. Megtette, egy brüsszeli túráról 50 dollárral a zsebében elindult világot látni.
S bár jelentős hírnévre tett szert három országban is, de végül hazai földben lel örök nyugalmat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.