180 évvel ezelőtt indult útnak az első bélyeg

Leveleket a bélyegek megjelenése előtt is küldtek az emberek. Az ókori rómaiak például az üzenetváltást jól szervezett futárszolgálattal oldották meg, ami a Kárpát-medencére is kiterjedt.

Elsősorban a katonaság és a gazdaság igényeit szolgálta ki. De persze voltak magánlevelezések is. Ahogy fejlődött a világ, már nem bírta kiszolgálni ez a rendszer az igényeket. Megjelentek a postakocsik, amik bejáratott útvonalakon szállították a küldeményeket. Ha valaki levelet, vagy csomagot akart küldeni, fizetnie kellett érte. A bélyeggel azt akarták elérni az angolok, hogy csökkenjen a készpénzforgalom. De a kisebb településeken még sokáig megmaradt ez a szokás. Végül mégis a bélyeg tette lehetővé a gyors és kényelmes levélküldést.

Egy pennyért bárhová

Az angol postarendszert használni drága volt és macerás. Akkoriban szokás volt, hogy a feladó helyett a címzett fizeti ki a küldemény költségeit, amibe beleszámolták a távolságot, a csomag súlyát és egyéb tételeket is. Ez már nem bizonyult elég jó megoldásnak, sokszor nem vették át a leveleket. Kifizetetlenül maradt a sok fáradozás. 

A megújítására Sir Rowland Hill dolgozott ki egy tervet. Ő az öntapadós bélyeget javasolta. Aminek a megvásárlásával és felhasználásával egy negyed unciás, azaz 14 grammos küldeményt az ország bármely pontjára el lehetett küldeni egy pen­nyért. Az előkészületek már 1837-ben megkezdődtek.

Végül 1840. május 1-jén szállították ki a londoni postahivatalokba az első bélyegeket. A gyűjtők csak „Penny Black” néven emlegetik a fekete színű egy penny névértékű postai bélyeget. Mai értéken ez mindössze négy forint kiadást jelentene, de akkor azért más értéke volt a pénznek. Ez az aprócska öntapadós, színes papírdarab forradalmasította a csomagküldést. Minden ország bélyeget akart gyártani. De nem ment minden zökkenőmentesen.

Egyre drágábbak a korai darabok

Az elkészült bélyegeket előre kiszállították a postákra, pontos utasítással arról, hogy mikortól lehet árusítani őket. Ezt egyes hivatalok, mint például a bathi posta, nem tartották be és már idő előtt adtak el az új termékből. Ez hatalmas galibát okozott, mert hivatalosan csak május 6-ától került forgalomba. A gyűjtőknek ez viszont kész öröm. Vadásznak a túl korán feladott ritkaságokra. 

Ezek ikonikus darabjai a filatéliának. A fekete bélyeget kevesebb, mint egy évig gyártották, de így is közel 69 millió készült belőle. Mára már csak egyetlen teljes ív létezéséről tudunk, ez a brit postai múzeumban található.

Hazánk az elsők között 

Bár Anglia lépte meg elsőre az előre megváltható postai bélyeg bevezetését, hasonló koncepción más or-szágok is gondolkodtak ez időben. Az Osztrák–Magyar monarchiában, Svédországban és Görögországban is. Nálunk 1848-ban Kossuth már akart kiadatni itthon bélyeget. A terveket Than Mór festőművész készítette. De nem sikerült az akció. Az első magyar bélyegre a kiegyezésig kellett várni.

1867-ben Magyarország a kiegyezést követően részleges önállóságot kapott, a postaügy is önállóvá vált az osztrákokétól. Az első magyar bélyegeket a bécsi állami bélyegnyomda készítette el, mert hazánkban akkor még nem volt bélyegnyomásra alkalmas eszköz. Később, 1871-ben már Magyarországon is felállt az állami nyomda és még így is az elsők között kezdtünk el bélyeget használni. Az első darabokat kőnyomással állították elő, ettől pöttyös lett Ferenc József (1830– 1916), az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodójának ábrázata. Ezt a hibát gyorsan igyekeztek orvosolni és bezúzták a bélyegeket, de pár megúszta. A fennmaradt egyes darabok, most több mint kétmilliót érnek.

Ma már alig használják

Manapság egyre kevesebben adnak fel egymásnak leveleket, képeslapokat. A csomagokra már csak egy vonalkód kerül a míves kis alkotások helyett. Még az is lehet, hogy előbb-utóbb teljesen eltűnik ez a 180 évvel ezelőtt forradalmi újításnak minősülő termék. De vannak, akik sosem adják fel. A gyűjtőknek így viszont még értékesebb lesz minden egyes darab.