Besenyei Péter itthon van otthon

Több mint negyvenévnyi repülős múlttal, és számtalan hazai és nemzetközi elismeréssel a háta mögött, a közelmúltban határozott úgy, hogy befejezi a versenyzést. Azóta kicsit több ideje jut a hobbijaira. Igaz, az utazás most szóba sem jöhet, hiszen önkéntes karanténba vonult párjával, Tündével és a kutyáikkal.

Nehéz volt meghozni a döntést a visszavonulásról?

Nem, mert már fontolgattam egy ideje – mondja Besenyei. – Hatvanéves korom után már nem akartam versenyezni. Igazából nem voltam már motivált sem, nem akartam bármi áron nyerni, és szerettem volna többet lenni a szeretteimmel, a barátokkal, a kutyáimmal. Nagyon vágytam már az itthonlétre, a civil életre. Sok-sok évig az éle­tem arról szólt, hogy jöttem-mentem, utaztam, versenyeztem, szállodáztam.

Most így, itthon nagyon jól érzem magam. A repüléstől persze nem szakadtam el, normál esetben májustól szeptemberig szinte minden hétvégén repülök bemutatókon itthon és külföldön.

Mivel tölti a megszaporodott szabadidejét?

Most, hogy versenyzői „nyuggerként” sokkal nyugodtabban élek, azt tapasztalom, hogy nincs időm semmire – neveti el magát.Négy éve tervezem, hogy rendet rakok a műhelyemben, még nem jutottam el odáig.A terület, ahol lakunk, mindig ad valami tennivalót. Aztán a négy kutyánk is sok törődést kíván. Moszkvai őrkutyánk és a két menhelyről hozott keverék mellé tavaly év végén kaptunk egy gyönyörű kaukázusi kölyköt. Vele iskolába, kölyöktanfolyamra is jártunk.

Köztudottan nem szereti a népszerűség-hajhászást, most mégis egy dokumentumfilm készült önről.

A neves operatőr, Szabó Gábor keresett meg ezzel az ötlettel, neki egyszerűen nem mondhattam nemet.

Hangsúlyosabbá vált most az életében a horgászat, a fotózás és a zene?

Beosztással élek, igyekszem mindegyikre „kicsavarni” egy kis időt. Ebben is sokat segít a párom, Tündi. Lánya, Dóra a SOTE-n végzett, és orvosként dolgozik.

Büszke rá?

Nagyon büszke vagyok rá. A szemészet lett az érdeklődése középpontja, abból készül szakvizsgára.

Sportolóként bejárta az egész világot. Hol érezte magát leginkább otthon?

Itthon, Magyarországon – neveti el magát. – De, ha máshol kellene élnem, ami valószínűleg nem menne, mert én tényleg itt vagyok otthon, akkor talán Új-Zélandot választanám.

Gyönyörű ország, ahol minden együtt van: trópus, gleccser, nyugalom, barátságos emberek, jó borok. De most utazásra még csak gondolni sem tudunk, előbb ezt a szörnyű, koronavírusos időszakot kell átvészelnie az országnak.