A szemünk előtt elevenedtek meg a csodák

A Csodák Palotájába belépve csillogó szemű gyerekeket pillantottam meg, és felhőtlen gyerekzsivaj ütötte meg a fülem. Nem véletlenül, hiszen itt mindent kipróbálhatnak, a saját tapasztalataik alapján élik át a jelenségeket, amelyeket így könnyedén meg is értenek.

– Az alsó szinten találhatóak azok a klasszikus játékok, amelyek már az első helyszínen is megvoltak – kezdi a Vasárnapi Borsnak Mizda Katalin ügyvezető.

– Ebben a formában, itt a Bécsi úton, csak 2017 októberében nyitott meg.

Iskolai órákat tartanak

A Csodák Palotáját fizikusok alapították, és épp ezért sokáig csak a fizika tudományáról szólt. 2011 óta – vagyis mióta Katalin az ügyvezető – azonban arra törekszenek, hogy a többi természettudományt is erősítsék.

– Sőt azt szeretnénk, ha a jövőben a humán tudományos területeket is be tudnánk vonni a programunkba. Fontosnak tartjuk, hogy felkeltsük a gyerekek tudásvágyát, a felnőttekét pedig újraélesszük. Amire a legbüszkébb vagyok, hogy mertünk nyitni a biológia felé a Születés világa kiállításunkkal. Gyakran tartanak itt órákat biológusoknak, szülész-nőgyógyász hallgatóknak. Minden ötletünkhöz keresünk egy szakembert, aki segít megvalósítani az elképzeléseinket. Ebben a projektben egy szülész-nőgyógyász volt a segítségemre. Ez a legkomolyabb kiállításunk, gyakran felvilágosító órák helyszíne – meséli Katalin.

Tanító néni akart lenni

Az alapötlet valójában Öveges professzor álma volt. – Egy olyan szobát szeretett volna, ahol a gyerekek játékosan kísérletezhetnek. El is nevezte Csodák Palotájának. Az ő tiszteletére hoztuk létre az Öveges-termet, ahol kísérleteket mutatunk be a gyerekeknek – magyarázza Katalin.

– Nagyon sokfajta kísérletünk van. Hideg anyagos, tüzes, elektromos, mechanikai és extrák is, amik általában kémiaiak. Mindig az adott korosztályhoz igazítjuk a kísérleteket, és a gyerekek nagyon élvezik – veszi át a szót az egyik előadó.

Magának a Csodák Palotájának a létrehozását az Eötvös Loránd Fizikai Társulat döntötte el. Az első ideiglenes kiállítást 1995-ben rendezték, majd a hatalmas sikerre való tekintettel kezdtek el egy állandóban gondolkodni. A Csodák Palotája ma már igyekszik rácsatlakozni az oktatásra programokkal, lehetőségekkel. Katalin gyermekkorában tanító néni akart lenni, így ez igazán testhezálló számára.

– A testvéremnek mindig órákat tartottam, amikor kicsik voltunk. Arra az újításomra is büszke vagyok, hogy a falakon háromszintű magyarázat olvasható ugyanarra a jelenségre. Egy piciknek, egy a nagyobbaknak és egy még mélyebb. Ez a szülő dolgát is megkönnyíti – mutat rá.

Saját fejlesztések

Az ügyvezető családja nagyon kreatív, hiszen több újítást is ők találtak ki. Fejlesztettek háromoldalú csocsót és okosasztalt is, amelyen akár hatan is játszhatnak egyszerre.

– Arra gondoltam, ha már úgyis mindig mindenki nyomkodja a kütyüit, miért ne játszhatnának így együtt – zárja Katalin, aki büszke rá, hogy ez nemcsak Magyarország, hanem Kelet-Közép-Európa első tudományos centruma is.

A nagyobbakra is gondoltak, több szabadulószoba van, amelyek szintén a tudományokra épülnek.

– Mi a szabadulószobákat jöttünk el kipróbálni, nagyjából húszan a diákszervből. Mindegyik nagyon jó, tovább erősíti a csapatkohéziót – meséli Somkuti Janka 22 éves BGE-hallgató, a Kanyar diákszerv egyik tagja.

A gyerekek tényleg nagyon jól érzik magukat, alig tudom elkapni őket néhány szóra.

– Világító bogarakat kellett lecsapni, egyre gyorsabban. Így vizsgálhattam a reflexeimet – meséli Hidvégi Olivér.

– 9D-s moziban is voltunk. Az arcunkba hullott a víz, mozgott alattunk az ülés. Olyan volt, mintha valóban hullámvasúton ülnénk – mondja Harcsa Anna.

– Örülök, hogy Kriszti néni elhozott minket – örvendezik Molnár Viktória.

– A mi iskolánkban nem ismeretlen a tapasztalat útján történő tanulás és a digitális eszközök használata sem – árulta el a Vasárnapi Borsnak Poczók Krisztina, a Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanítója.

– Jó, hogy eljöttünk, mert a gyerekek az itt szerzett élményeiket kamatoztatni tudják majd az iskolában, és remélhetőleg az életben is.