A vidra lett az év emlősállata

A program minden évben ismert védett emlőst választ, így ez idáig a sün, az ürge, a denevér, a mogyorós pele, a földikutya vagy a hiúz nyerte el ezt a rangot.

A vidra a közhiedelemmel ellentétben életének jelentős részét a szárazföldön tölti. A hazánkban őshonos vidrák leginkább éjjel aktívak, nappal inkább pihennek természetes hasadékokban, maguk ásta üregekben, nádasokban vagy vízparti fák gyökerei között kialakított vackukban.

Szinte minden vizes élőhelyen előfordulnak, ahol megfelelő táplálékot, búvó- és szaporodó helyet találnak maguknak. A vidrák csemegéi a kisebb testű halak és a vízi gerinctelen élőlények.

Hasznosak, mert tisztítják a halastavakat a beteg halak és halászati melléktermékek fogyasztásával. Ezek az állatok, mint a legtöbb ragadozó, szeretnek játszani.

Gyakran csúszdáznak a hasukon át a vízbe. Európában az 1960-as évektől a folyószennyezések és az illegális vadászat miatt a vidrák száma lecsökkent.

Később a kilencvenes évektől Európa számos országában, köztük hazánkban is nőtt a számuk, de kilövésére még ma is van példa. A vidra sérülékeny faj, hiszen nemcsak a folyószennyezés és a kilövés veszélyezteti, hanem a vízi és szárazföldi forgalom is.