Aktuális

50 ezer forintos érmét ad ki a Magyar Nemzeti Bank - akár fizethet is vele, bár nem éri meg!

Bors

Létrehozva: 2020.01.11.

A Magyar Nemzeti Bank „Középkori magyar aranyforint” sorozata idén is új taggal bővül. A sorozat célja, hogy megmutassa azt, hogy a középkorban a magyar pénz milyen jó minőségű, értékálló és nemzetközileg elfogadott fizetőeszköz volt. A sorozat legújabb, vagyis hatodik darabja első Ulászló (1440-1444) aranyforintja, tervezője Tóth Zoltán.

A megszokottól eltérően idén három féle érmét is kibocsátanak a 20 milliméter átmérőjű érméből. A háromból kettő színaranyból lesz, míg a harmadik fajta színesfémötvözetből. A két fajta aranyérme 50 ezer forintos névértéken kerül bevezetésre. A két aranypénz között kinézetre nem lesz különbség, de eltérő lesz a súlyuk. A 3,491 grammos aranypénzből 2000 darabot vernek majd, mert a dukát – az az aranypénzérme, ami egész Európában elfogadott volt az első világháború előtt – is ekkora súlyú volt.

A másik aranyforintból csak 500 darab kerül kiadásra, melynek súlya 13,964 gramm lesz. A kevesebb darabszámú pénzérme szélfeliratos lesz, míg a másik kettőnek sima lesz a széle. Az aranyérmék finomsága mindkét esetben ugyanolyan. 986 ezreléknyi aranyból állnak majd.

A sorozat harmadik darabja az ötvözet, amely réz, nikkel, cink színesfémekből készül. Az érmék névértéke 2000 forint lesz, súlyuk 2,7 gramm. Összesen 5000 darab selyemfényes példányt készítenek belőle. Az összes érmén Szent László király látható és az I. Ulászló Aranyforintja és az 1440-1444 lesz olvasható. Az érmék előlapján I. Ulászló címere kapott helyet. A címer mellett az érme névértéke, egy középkori pénzverő és a Magyarország felirat is látható lesz.

A sorozat korább tagjai

2012 – I. Károly (1301-1342) aranyforintja

A sorozat első darabja, melyet Soltra E. Tamás tervezett. Sima és szélfeliratos is készült belőle, összesen 6500 darab. Aranyból vert, 20 milliméteres érme, melynek névértéke 10 ezer forint. A sima súlya 3,491 grammos, a szélfeliratosé pedig 13,964 gramm. Az történelmi emlékérme súlya, finomsága és átmérője az eredeti veretével azonos. Korlátozott példányszámban négyszeres súlyú, veret is készült belőle.

2013 – I. Lajos (1342-1382) aranyforintja

A sorozat második darabja, melyet szintén Soltra E. Tamás tervezett. Aranyból készült 34 grammos érme, melynek névértéke 50 ezer forint. Az érme átmérője 20 milliméter, melyből 3000 darabot készítettek.

2014 – Mária (1382-1395) aranyforintja

A sorozat harmadik darabja. Ez is aranyból készül, Soltra E. Tamás tervei alapján. Súlya 34 gramm, átmérője 20 milliméter. Kétezer darab készült belőle.

2016 – Zsigmond (1368-1437) Zsigmond aranyforintja

A szintén aranyból készült érmének a tervezője ugyancsak Soltra E. Tamás, névértéke 50 ezer forint. Széle sima, súlya 3,491 gramm. Kétezer darab készült belőle.

2018 – Albert (1437-1439) aranyforintja

A sorozat ötödik tagját Király Fanni tervezte. Címlete 50 ezer forint, 968 ezrelék finomságú aranyból készült. A normál veret súlya 3,491 gramm (1 dukát), míg a szélfeliratos súlya 13,964 gramm (4 dukát). A harmadik típusa 2000 forintos névértékű és réz, nikkel, cink színesfém ötvözetből készült. Átmérőjük egységesen 20 milliméter.

Gyűjtői darabok

Lehet velük fizetni is, hiszen törvényes fizetőeszközök, de a Magyar Nemzeti Bank nem ezzel a céllal bocsátotta ki őket és erre külön fel is hívják a figyelmet. Forgalomban való használatát kerülendőnek, zavarónak tartják, így inkább gyűjtőknek ajánlják. Érdemes megőrizni a megszerzett érméket, hiszen értékük az évek múlásával nőni fog. A gyűjtőknek pedig jó tanács, hogy nem érdemes fogdosni a gyűjtői darabokat, mert azok már egy ujjlenyomattól is veszítenek értékükből.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek