Madárpókokkal él Dávid,  hogy legyőzze a fóbiáját

Kocsis Dávid, a 24 éves balmazújvárosi he­gesztő különös terápiát ta­lált magának. Ahelyett, hogy el­kerülné legnagyobb ellensé­ge­it, a pókokat, inkább gyűjti őket.

– Egy jó barátomnak rengeteg madárpókja volt, de pár hónapja meg kellett tőlük válnia. Felajánlott nekem is egyet. Összeszedtem magam, megnéztem őket, és végül elhoztam Ilonát. Azóta gyűjtöm a madárpókokat – kezdett bele a történetbe Dávid.

Az első példányt anyja nevezte el a Pók Ica című mese nyomán Ilonának. Ma már négy madárpókja van, és nap mint nap gondoskodik róluk. Mivel ezek az állatok kannibálként élnek, kénytelen őket külön tartani. Kedvenc ebédjük a csokicsótány. Így a 20 négyzetméteres szobájában mindenhol vannak pókok. De csak ott. A lakás többi helyisége tabu. Ugyanis a pókokon kívül öt kutya is a család része. Dávid édesanyja viccesen megjegyezte: nem akarja, hogy bajuk essen. Annyi kérése volt a fiához, hogy ne szökjenek ki a pókjai. Dávid ízeltlábúi mérgesek, a marásuk fájdalmas.

– Ha nem muszáj, nem fogom meg őket, ott még nem tartok. Hogy rend­be tudjam tenni a terráriumokat, egy, az etetéshez is használt csipesszel felpiszkálom valamelyiket. Beleteszem egy tárolódobozba. Ez olyasmi, mint egy ét­hordó, csak ki van lyuggatva a teteje, hogy kap­jon levegőt – mondta nevetve Dá­vid, majd megjegyezve – Amióta megvannak a pókjaim, kevésbé félek a szabadon élő pó­koktól. Jó, a na­gyobb fajtákat, mint a keresztes, még mindig nagy ív­ben elkerülöm, de a la­kásban élő ki­sebb fajtákat már meg merem fogni és arrébb tenni.