Boksszal készül a koncertjeire Ferenczi György

Ferenczi György szerint a magyar ember olyan, mint egy jó bunyós. Talán nem véletlenül említette a bokszot, hiszen kiderült, már évtizedek óta hódol ennek az igazán férfias sportágnak.

– Szerelmes vagyok az ökölvívásba – mesélte a Borsnak az idén Máté Péter-díjjal kitüntetett zenész – Húszegynéhány évesként, Tátrai Tibusz unszolására mentem le a KSI-be, aztán ott is ragadtam. Füzessy Zoli, a sokszoros magyar bajnok öklöző tanítványa voltam. Persze nem versenyekre készültem, hiszen akkor már a muzsika volt az első helyen az életemben. Viszont nagyon élveztem a bokszot, hiszen itt is, mint a zenében, óriási jelentősége van a ritmusnak, az ütemnek és persze a le­ve­gővételnek is.

Ferenczi György általában ujjatlan pólóban lép színpadra. Művészi tetoválásai beborítják a karjait, mint mondta, a Papp Lászlót ábrázoló a kedvence.

– Ki más kerülhetett volna a karomra, ha nem a világ legnagyobb ökölvívójának, a háromszoros olimpiai bajnok bombázónak a képe. Találkozhattam is néhányszor vele, és szerencsére a régi filmkockákon még láthattam is fantasztikus technikáját, lábmunkáját. Egyesek csodabogárnak tartanak, mert bu­nyózni járok. Nem igazán ér­dekel, mert az ökölvívásnak kö­szönhetően letettem a cigit, és olyan erőset tudok fújni, hogy már több szájherflimet is tönkre­tettem.