PET palack a legszennyezőbb csomagolóanyag és csak 20 százalékban hasznosítható újra. Arról nem is beszélve, hogy, közel 400 év mire az anyaga lebomlik.
Az eldobott műanyagok nemcsak a vizek és az erdők élővilágát veszélyeztetik, de a „lemorzsolódás” folytán mikroműanyagok formájában a szervezetünkbe is bekerülnek. A Duna és a Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak már mikroműanyagot: az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium.
A környezetbe kerülő műanyagokból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe.
A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat. Tovább aprózódva bekerülnek a táplálékláncba is, felhalmozódhatnak a magasabb rendű élőlényekben, és a jövőnkre nézve szinte beláthatatlan veszélyforrást jelentenek.
A mikroműanyagok megjelenése felhívja a figyelmünket arra, hogy következmények nélkül nem folytatható a nagy mennyiségű műanyagtermelés, ha a hulladékok kezelése nem megfelelő, vagy nem megoldott.
A megoldáshoz vezető egyik út az lenne, hogy kevesebb palackozott vizet fogyasztunk, hiszen Magyarországon a világon az egyik legjobb minőségű és a legszigorúbban ellenőrzött a csapvíz.
De ha már képtelenek vagyunk lemondani az üdítő italokról a kisebb kiszerelésű és újrahasznosítható aludobozokat kellene választanunk.
Íme a 6 meghökkentően egyszerű és mégis tudományos érv az alumínium dobozok mellett
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.