Így manipulálnak a közvélemény-kutatók, hogy mentsék Karácsonyt

A tavaly áprilisi országgyűlési választások és az idei májusi európai parlamenti voksolást megelőző közvélemény-kutatások eredményéből az rajzolódik ki, hogy az ellenzékhez közeli intézetek politikai kötődése a méréseik eredményeiben is megmutatkozik – hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét Farkas Örs. Az Oeconomus igazgatója szerint ennek oka részben az lehet, hogy a kisebb think tankek szűk megrendelői körrel rendelkeznek.

– A Publicus, a Republikon, illetve többek között az Iránytű hajlamosak arra, hogy a velük közösen gondolkodó politikai pártok esélyeit növeljék, kampánycélra használják a kutatásaikat, hiszen a választói hajlandóságra motiválóan hat, ha azt érzi egy választópolgár, hogy elfogadható eredményt ér el a pártja – fejtette ki az elemző.

Szavai szerint az Iránytű Intézet esetében az is kérdéseket vet fel, hogy bár az országgyűlési választást követően bejelentették, beszüntetik a tevékenységüket, ennek ellenére az elmúlt másfél évben kétszer is visszatértek egy-egy kutatással: először az EP-választást megelőzően, majd most a főpolgármester-jelöltek támogatottsága kapcsán.

Hozzátette: az Iránytű mérése – amely szerint fej fej mellett áll Tarlós István főpolgármester és baloldali kihívója, Karácsony Gergely – azért sem reális, mert Zugló polgármesterének népszerűségét bizonyára rontották a városrész gazdálkodásával kapcsolatos botrányai, valamint a múlt héten napvilágot látott leleplező felvétel, így ebben az esetben teljesen egyértelműen a kampányszempontok érvényesülnek.

– A kormánypárti oldalon nincsenek hasonló skandalumok, tehát nem az a kérdés, hogy vezet-e Tarlós, csak az, hogy mennyivel – fogalmazott az elemező. Hangsúlyozta: a Századvég Alapítványhoz és a Nézőpont Intézethez hasonló, több évtizedes múltra visszatekintő intézetek – amelyek széles ügyfélkörrel rendelkeznek – nem engedhetik meg maguknak az elfogultságot, hiszen csak a pontosan megjósolt eredményekre alapozva képesek hosszú távon fenntartani a szakmai renoméjukat.

A legutóbbi két választást figyelembe véve eddig a legpontosabbnak a Századvég, a Nézőpont, valamint a Medián bizonyult. Ugyanakkor például a Publicus és a Republikon jóval a három százalékos hibahatáron túli mértékben jósolta kedvezőbbre az MSZP–Párbeszéd szereplését a parlamenti választáson: a 12 helyett 18, illetve 19 százalékot vetítettek előre.

A Jobbik esetében az Iránytű 25 százalékot mért, ám az ellenzéki párt a szavazatok nem egészen 20 százalékát gyűjtötte be. Idén májusban mindhárom intézet hasonló mértékben tévedett az említett pártok javára.

(via)