Magyarok teremtették meg az Álomgyárat

Magyarok teremtették meg az Álomgyárat

Hollywood
PUBLIKÁLÁS: 2019. szeptember 17. 10:30
Olyan filmeket köszönhet a világ honfitársainknak, mint a Casablanca vagy a My Fair Lady.
Bors

Százhuszonhat – épp ennyi évvel ezelőtt szeptember 16-án látta meg a napvilágot Korda Sándor Pusztatúrpásztón. Kisgyerekként még nem is sejthette, hogy nemcsak lovaggá üti az angol királynő 1942-ben, ha­nem az európai és hollywoodi filmgyártás hőskorának alapműveit készíti el.

Már az 1910-es években több mint huszonöt filmet forgatott, majd 1919-ben, a Tanácsköztársaság bu­kása után felesége Bécsbe me­nekítette, ahol a német filmgyártás egyik nagyágyúja lett. Az 1920-as évektől egyszerre dolgozott Nagy-Britanniában, Hollywoodban és Franciaországban. Neki kö­szönhető, hogy Hollywoodban kiemelt figyelmet kaptak a brit filmek, hála az 1933-as VIII. Henrik magánélete című világsikernek.

Nem csak rendezőként alkotott maradandót, de producerként is: a negyvenes-ötvenes években olyan klasszikusokat hozott tető alá, mint A dzsungel könyve, az Anna Karenina vagy a III. Richárd. Korda há­romszor nősült. A harmincas évek legnagyobb angol sztárja, Merle Oberon is a felesége volt. Szívinfarktusban hunyt el 1956-ban, 62 évesen. A Brit Filmakadémia az év legki­emelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el. Ugyancsak ő a névadója az Etyeken létesített Korda Filmstúdiónak. 

A Budapesten született Kertész Mihály (Michael Curtiz) az 1942-es Casablanca rendezéséért megkapta az Oscar-díjat. A képen Humphrey Bogart és Ingrid Bergman a filmből.

Rózsa Miklós (balra Gene Kellyvel) olyan filmekhez készített kísérőzenét, mint a Ben-Hur, az El Cid, vagy Hitchcock Spellbound című alkotása. Három alkalommal tüntették ki Oscar-díjjal.

A nagydorogi színésznő, Bánky Vilma a némafilmkorszak sztárja volt Hollywoodban. Legnagyobb sikerét a kor férfi szexszimbólumának kikiáltott Rudolph Valentino mellett aratta A sejk fiában.

Fuchs Vilmos (William Fox) (balra) 1915-ben hozta létre a Foxot, majd 1935-ben a 20th Century Fox céget. Az Érik a gyümölcs, A leghosszabb nap és A majmok bolygója is ennek a stúdiónak az aranykorához kötődik. A ricsei szatócscsaládból származú Cukor Adolf (Adolph Zukor) 1912-ben alapította meg a Paramount Pictures filmstúdiót, melyhez olyan világsikerek fûződnek, mint a Római vakáció, a Psycho, a Forrest Gump vagy a Titanic. Zukor irodájában az álláskeresőket ez a felirat fogadta: „nem elég magyarnak lenni”. Csak néha, halkan fűzte hozzá: „de azért segíthet”. A filmmogul 1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott.

George Cukor (balra) Stewart Granger társaságában a My Fair Lady rendezéséért vehette át az Oscart 1964-ben.

Rex Harrison, Audrey Hepburn, Jack Warner és George Cukor az Oscarral.

Hollywood aranykorában a legismeretebb magyar származású színészek: Gábor Zsazsa (a képen férjével, Conrad Hiltonnal).

 Lugosi Béla (alul jobbra) és Lukács Pál (Paul Lucas) volt. Utóbbi 1943-ban, az Őrség a Rajnán című filmért vehette át a legjobb színésznek járó Oscar-díjat

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.