Filmritkaság: Kézzel színezték ki a matyó hímzést

1927-ben járunk, Magyarországon. Pontosabban nem mi, hanem francia operatőrök, akik sorra keresték fel a magyar falvakat és városokat, hogy megörökítsék az utókornak az ott élők mindennapjait. A tekercseket a 3. Budapesti Klasszikusfilm-maraton szakmai programján mutatta be a holland filmarchívum.

Az eddig ismeretlen felvételek ugyanis az elmúlt években kerültek hollandiai magángyűjteményekből az amszterdami EYE Filmmuseumba, ami szorosan együttműködik a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatóságával. Onnan került elő anno a világhírű Kertész Mihály 1918-as drámája, Az utolsó hajnal is. A most közzétett riportfilmek mindegyikét a legendás francia Pathé filmgyár készítette. Külön érdekessége az egyórányi filmanyagnak, hogy egy részük kézi színezési eljárással készült, vagyis a fekete-fehér kópiákat utólag vegyszeres festékkel színezték kockáról kockára. A most előkerült felvételeken kívül nem ismert más olyan, magyar vonatkozású film, amely hasonló eljárással készült volna. 

A színezésnek megvolt a nyomós oka. A felvételek ugyanis a messze földön híres mezőkövesdi hímzést és a matyó népviseletet mutatják be apró részletességgel. A felvételeken a híres hímzőasszony, Kis Jankó Bori mintái is láthatók. Az 1954-ben elhunyt „íróasszony” mellszobra ma ott áll a mezőkövesdi Szent László téren.

– Kis Jankó Bori volt az egyik alapítója Mezőkövesden a háziipari szövetkezetnek, és ő volt az, aki elsőként az országban megkapta a Népművészet Mestere kitüntető címet – mondta a Borsnak a helyi Matyó Múzeum egyik munkatársa.

Kis Jankó Bori dédunokája Pécsett él, de gondozza déd­nagymamája hagyatékát. Ifjabb Gáspár Gábornak nagyon tetszik a régi dokumentumfilm, és a Borsnak elárulta: folyamatosan a dédijét kereste a felvételeken, de nem lelt rá.

– Édesapám Kis Jankó Bori unokája, Gáspár Gábor Pécsett volt testnevelőtanár, sajnos idén májusban elment közülünk. Van neki egy gyűjteménye, amiben vannak hasonló felvételek, de azok fekete-fehérek. Szeretném majd összehasonlítani őket, mert az is lehet, hogy pont ezeket a képkockákat őrizte ő is – mondta a Borsnak ifjabb Gáspár Gábor, aki vállalkozásával saját márkát, kollekciót hozott létre: a ruháin kizárólag a dédnagymamája motívumait használja fel, nem hímzés formájában, hanem nyomtatva.

– Viszem tovább az örökséget. És amikor tudunk, megyünk a családdal Mezőkövesdre. Van a dédnagymamáról elnevezve utca, ott szoktunk megszállni – mondta a leszármazott.