Elszökött otthonról Szöszi róka

Inkább szőkés, mint vöröses színe miatt jobban illik a másfél éves kisrókára a Szöszi név, ami egy gyulai kertes házban él. Odavan a gazdájáért, Gombos Tamásért, aki felnevelte a vadállatot. Múlt péntekről szom­batra virradóra azonban el­tűnt a Bárdos utcából Szöszi, egész egyszerűen meglógott a kenneljéből, amikor egy építkezés miatt arrébb került az ajtaja, az ásásvédelmet szolgáló egyik téglát pedig kibillentette a helyéről.

– Bíztam benne, hogy esetleg magától hazajön, mivel az em­berhez szokott vad nem tudja, hogyan kell elejteni a zsákmányt. De hétfő hajnali 3-kor hívott egy hölgy, hogy látta az autóbusz-pályaudvar környékén. Mire odaértem, már nem volt ott, de hajnali 5-kor végre megláttam – elevenítette fel a Borsnak a róka gazdája, Tamás. Amikor harmadszorra próbálta közel csalogatni, sikerült megfogni, azóta Szöszi újra a kenneljében éli az életét.

Mint Tamás elmondta, Szöszit egy vadőrtől szerezte, egy el­pusztult rókamama öt kicsinyének egyikeként. Öthe­tes voltak, amikor kiválasztotta a hozzám legbarátságosabbat, azaz Szöszit. Azóta is nagyon kedves, kezes, de csak a gazdájához szelíd, mivel csak egyetlen gazdát fogad el.

Egy róka egyébként 10–12 évig is elél háztartásban, de nagy a mozgásigénye. Olyan kennelt kell építeni neki, aminek a teteje le­zárható, az ol­dalain és az al­ján megfelelő ásásvédelem van. Nagyon sok időt kell foglalkozni vele. Számolni kell vele, hogy a vizelete és a széklete büdös, ami a szomszédokat za­varhatja. A róka tartása hazánkban nem tiltott, de szigorúan szabályozott, elsősorban a helyi önkormányzatnál kell érdeklődni. Fontos, hogy legyen szabad területe, legyen oltva, féregtelenítve és lehetőleg ivartalanítva.