Járvány miatt nem készült hetekig híradó

Járvány miatt nem készült hetekig híradó

járvány
PUBLIKÁLÁS: 2019. augusztus 09. 11:30
Száz évvel ezelőtti filmhíradókat nézhetünk az interneten a Magyar Nemzeti Filmalap munkatársainak hála. Novemberben jön az utolsó rész: Horthy bevonulása.
H. R.

Nagyjából egy évszázada kezdtek Magyarországon is rendszeresen filmhíradókat forgatni. Azt, hogy pontosan mikor melyik volt az első, nem tudni, mert a legtöbb felvétel megsemmisült. Abban az időben egyrészt nem gondoltak arra, hogy megőrizzék ezeket: amikor elveszítették aktualitásukat a felvételek, egyszerűen újrahasznosították a nyersanyagot. Másrészt a nyersanyag nagyon gyúlékony volt, és emiatt rengeteg el is égett. Ha a Horthy-kormány annak idején nem látta volna meg a filmhíradókban a bűnügyi bizonyítékot, valószínűleg a zivataros 1918–19-es időszakban készült tekercsek is hasonló sorsra jutottak volna, és ma nem tudnánk őket megnézni az interneten.

– Az Est lapcsalád 1918 nyarának végén kezdett el filmhíradókat forgatni az aktuális történésekről. Fennmaradtak felvételek a Károlyi-féle forradalomról és a proletárdiktatúráról is. Ké­sőbb, amikor Horthy bevonult Budapestre, bizonyító erejük miatt lefoglaltatta a filmeket. A felvételeken szereplő emberek nem érezhették magukat biztonságban. Voltak perek, ahol fel is használták a képsorokat – mesélte a Borsnak Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) Zrt. kutatási és gyűjteményi menedzsere.

– Később a bűnügyi múzeumba kerültek a tekercsek, ezért is maradtak meg. A Filmarchívum 1957-ben jött lét­re, és a birtokába kerültek a ré­­gi felvételek, amelyek egy ré­szét sokáig nem tudták beazo­no­sítani, hogy egészen pontosan mikor, hol készültek, kik szerepelnek rajtuk. Az archív újságok digitalizációja hozta meg az áttörést: a régi újságcikkek az internetre kerültek, és a szövegükben lehetőség nyílt keresni.

De még így is egy évbe telt, mire sikerült a filmeket elhelyezni térben és időben. Így tudta elindítani a Filmalap a „Filmhíradók 100 éve – ezen a héten” című sorozatát a filmarchivum.hu weboldalon és a YouTube-on. Amellett, hogy digitalizálták az archív kópiákat, Torma Galina kutató-szerkesztő narrációt is készített a videók alá, amin keresztül elmagyarázza az éppen a szemünk előtt pergő eseményeket. Az első epizódot lassan egy éve, 2018. augusztus 20-án mutatták be az 1918. augusztus 20–26. közötti történésekről.

– Egy év, ugye, 52 hétből áll. Mi is meglepődtünk, amikor felfedeztük, hogy nem lesz ennyi részünk, kimaradnak hetek – mondta Kurutz Márton.

Hét százalék maradt fenn

A némafilmek fénykora 1901 és 1931 között volt, de az ekkor készült felvételek nagy része – sajnos – európai szinten megsemmisült. Az összes filmanyag mindössze hét százaléka maradt meg napjainkra.

– Kis kutakodás után rájöttünk, hogy miért. Amikor ugyanis kitört Ma­gyarországon is a spanyolnáthajárvány, a belügyminiszter hetekre bezáratta a közösségi helyeket: a kávézókat, a mozikat, a színházakat. Így eddig 37 heti videó-összefoglalót tudtunk közzé tenni, amelyek közül az Ady Endre temetéséről szóló részt több mint 240 ezren látták a ne­ten. A következő anyag – egyben ennek a korszaknak a záróvideó­ja – november 16-án fog megjelenni, ami Horthy bevonulásán készült. Ezt követően a fent említett okok miatt nincsenek felvételeink egészen 1924-ig.  

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.