Hobbinak sem utolsó a családfakutatás

Valószínűleg mindenki tudja, hogy családfán ábrázoljuk az ősök, illetve utódok közötti kapcsolatokat, vagyis a családfa a származástan (genealógia) tudományának részterülete, az annak eredményeit bemutató egyik fontos eszköz. Két fő fajtája ismert: az egy ember őseit ábrázoló, illetve az egy (házas)pár leszármazottait felsoroló. Előbbi úgy néz ki, mint egy fa koronája, a sok ősből az idő előrehaladtával – vagyis az ábrán lefelé haladva – egyre kevesebb, végül egy „eredő” lesz. Utóbbi formája olyan, mint egy fa gyökérzetéé, lefelé haladva ágazik egyre többfelé – ahogy a pár utódai sokasodnak. 

Persze a két változat kombinálható, létezik olyan családfa is, amely több generáción át a família minden tagját feltünteti, ám ez általában nehezen ábrázolható, három-négy generáció után nehezen követhetővé vagy teljesen áttekinthetetlenné válhat.

A régebben készült családfákat általában komoly művészi színvonalon készítették el, ma in­kább a családfa információtartalma fontos.

Fontos szerepe a származásigazolás

Biztosan nem lehet meghatározni, hogy mióta létezik ez a kutatási terület, de az bizonyított, hogy az emberek már a római korban is számon tartották a származásukat. Valószínű azonban, hogy már korábban is foglalkoztak vele, hiszen az előkelő származás mindig jelentős előnyökkel járt. Egyszerű és közismert példa a törzsek vagy a királyi családok esete, ahol a vér szerinti le­származott örökölte és örökli ma is a vezetői tisztséget, illetve a gazdagságot, a javakat. Persze mindezt igazolni kellett, ezért volt hasznos a származás nyilvántartása.

Hogyan érdemes hozzákezdeni?

A kutatási lehetőség és az információ nem mindig és mindenki számára volt elérhető. Mivel a nemesi családok történetének kutatása a leszármazottak személyes érdeklődése mellett a történelemkutatásnak is fontos része, ezeknek a forrásai jól is­mertek. Míg az átlagember, akinek az ősei nem befolyásolták az ország sorsát, nem voltak „híresek”, a családi emlékezet és elbeszélések, az anyakönyvek és az egyházi iratok mellett fordulhat a ma már könnyebben elérhető levéltárakhoz.

A kínai Konfuciuszé 80 generációt ölel fel

A családfakutatás eredményei sok területen felhasználhatók, de leginkább rokonság, rokonsági fok megállapításánál, örökösödési, vagyonjogi pereskedésnél, nemesi származás, nemzetiségi, vallási hovatartozás igazolásánál, nevezetes személy származásának vagy utódjának bemutatásánál, birtok- vagy helytörténet feltárásánál, orvosgenetikai vizsgálatnál, néprajzi kutatásnál vagy egyszerűen csak a (családi) múlt iránti érdeklődés esetén.

A világ legrégebbre visszavezethető családfája egyébként az egyik legjelentősebb kínai filozófusé, Konfuciuszé (i. e. 551–479.), amely több mint nyolcvan generációt ölel fel és kétmillió­nál is több leszármazottat tart nyilván.

A családfakutatást végezhetjük magunk, de ma már léteznek erre specializálódott szakemberek. Ám aki belekezd családfája elkészítésébe, ne felejtse el, sosem mondhatja azt, hogy megcsinálta, mert ez egy olyan folyamat, aminek nincs vége. Mindig születnek új gyermekek a tágabb családban, és azoknak is újabb gyermekei, illetve előkerülhetnek eltűntnek hitt rokonok vagy feltárulnak addig nem ismert oldal­ágak.

Híres rokonságok

A BBC nyomozásának köszönhetően derült ki nemrég, hogy Johnny Depp amerikai színész és II. Erzsébet királynő távoli rokonok. Mindketten III. Eduárd brit király leszármazottai.

George Clooney amerikai színész és Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke szintén távoli rokonok. A közös ős egy Lucy Hanks nevű nő, aki Lincoln nagymamája volt anyai ágon.

Cindy Crawford szupermodell pedig távoli rokonságban áll Ernest Hemingway Nobel-díjas amerikai íróval, és a közelmúltban nyomozta ki, hogy Nagy Károly is az egyik őse.

Míg Brooke Shields amerikai színésznő – aki a Kék lagúnával futott be – nemrég tudta csak meg, hogy felmenői között szerepel a Bourbon-ház uralkodója, IV. Henrik francia király.