A május 29-én történt hajóbaleset az egész országot megrázta. Hét embert sikerült megmenteni a Hableány 33 utasából és kétfős legénységéből. 26 holttest azóta előkerült, kettőt jelenleg is keresnek. A 168 óra annak a magyar csapatnak a két tagjával beszélt, akik az áldozatok azonosításában vettek részt dél-koreai kollégáikkal együtt.
Ajang Armin Farid és Petrétei Dávid amellett, hogy azt is elmondták, nekik, szakembereknek is megterhelő egy ilyen tragédia feldolgozása, arról is beszéltek, konkrétan hogy zajlott a munka. Kiderült: noha a DVI (Disaster Victims Identification)-egység ujjnyom, DNS, fogazat, valamint orvosi adatok és áldozatok személyes tárgyai alapján is képes azonosítani, a dunai hajóbalesetnél egy kivételével az összes áldozatot ujjlenyomatról azonosították. Megkönnyítette a munkát, hogy Dél-Koreában minden, 17. életévét betöltött állampolgár ujjlenyomatát nyilvántartásba veszik.
– Az áldozatok, leszámítva a Hableány kétfős magyar legénységét, egyetlen országból származtak. Sokkal-sokkal bonyolultabb lett volna, ha több nemzet állampolgárai lettek volna a hajón. A Thaiföldön bekövetkezett, 2004-es, több mint 150 ezer halálos áldozattal járó indiai-óceáni cunami nem csak emiatt szemléletes példa erre, hanem azért is, mert szervezett DVI-egység hiányában akkor még mindenki máshogyan végezte az azonosítást. Bár óriási volt a káosz, a fertőzések miatt gyorsan kellett cselekedni. A Hableány katasztrófájánál ilyen szempontból az is szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy nem ismeretlen emberekről volt szó, hiszen az utaslista alapján pontosan lehetett tudni, kik tűntek el – mondja Ajang Armin Farid.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.