Ugyanúgy szól a buzuki hangja Delhusa Gjon legnagyobb slágerében és egy hat évvel korábbi görög dalban. A magyar szerző szerint véletlen, hogy a Nika se perimeno szinte hangról hangra egyezik Manolisz Miciasz számával, szakértőnk szerint nem.
Forrás: Bors
Delhusa Gjon nemrégiben felháborodva támadt Pápai Jocira, azt állítva, hogy Az én apám című dalának szövegét – amivel az eurovíziós dalfesztiválon indult – az ő egyik korábbi szerzeménye ihlette. De lehet, hogy az albán-görög gyökerekkel rendelkező dalnok legnagyobb slágere sem eredeti szerzemény?
A Bors szerkesztőségéhez eljutott egy, a Nika se perimenóhoz kísértetiesen hasonló, Me lene Giorgo című dal, amelyet a görög Manolisz Miciasz 1973-ban énekelt hat évvel Delhusa Gjon előtt. A két szám dallamvezetése szinte teljesen megegyezik, és a jellegzetes húros hangszer, a buzuki motívuma is gyakorlatilag ugyanaz, ahogy a Delhusa-féle refrénen is csak apró változást lehet hallani a görög nótáéhoz képest.
Az 1979-ben született Nika se perimeno szerzője a Pásztor László–Jakab György–Hatvani Emese–Delhusa Gjon négyes, ám az 1973-as görög dal alkotójának, Jorgosz Hacinasziosz nevét sehol nem tüntették fel. Lapunk felkereste Delhusát, hogy fejtse ki véleményét a két szám hasonlósága kapcsán, ő pedig azonnal a dal egyik szerzőjéhez, a Neoton Famíliát is alapító slágergyároshoz, Pásztor Lászlóhoz irányított minket.
– Kissé meg vagyok lepve, mert ezt a dalt abszolút nem ismertem – kezdte lapunknak Pásztor László, a Magneoton Music Group kiadó egyik igazgatója, miután elküldtök neki a görög számot. – Életemben nem jártam Görögországban, így onnan nem jöhetett az ihlet, de beszéltem Gjonival is erről, és ő sem emlékszik az önök által említett dalra. Sajnos Jakab Gyurit már nem tudjuk megkérdezni, mert ő már nincs köztünk, Emese pedig a szöveget jegyezte Gjonival közösen, így ő nem érintett a kérdésben. – folytatta Pásztor, aki nem tagadja, hogy a két szám tényleg nagyon hasonlít egymásra.
– Van áthallás a két dalban, aminek egy része a speciális hangszer, a buzuki játékmódjából is adódik. Tagadhatatlan némi egyezés, de hogy honnan van, azt ôszintén nem tudom. Azt egyébként én mondtam, hogy feltétlenül kell a dalba buzuki, mert anélkül nem görög a görög. Annyit tudok hozzáfűzni, hogy életemben nagyon sokszor előfordult, hogy éjszaka felriadtam arra, hogy megírtam életem nagy slágerét. Aztán amikor reggel felébredtem, rájöttem, hogy az a nagy sláger egy Coldplay-dal – magyarázza Pásztor.
A helyzetet még érdekesebbé teszi, hogy Delhusa 1981-ben engedélyt adott egy Katevasz nevű görög előadónak arra, hogy feldolgozza a Nika se perimenót, és a Na m’ Agapas Tora a YouTube-megtekintések alapján talán még slágernek is számíthatott annak idején Görögországban. Tehát ha itthon nem is, ott biztos feltűnhetett valakinek a hasonlóság Mitsziasz dalával.
Szigeti Ferenc: Nyilvánvaló az egyezés
– Megnéztem az 1981-es görög feldolgozás kreditjeit is, és az Editio Musica volt a kiadója, ami jelenleg is a Universal tulajdona, ők értékesítették a jogokat Görögországba. Na most ott, ahol az 1973-as, tehát hat évvel korábbi Me lene Giorgo című dal született, senki nem jött rá, hogy egy ilyen vagy hasonló dal már volt? Úgy gondolom, hogy az történt, hogy valamilyen szinten sikerült beletalálnunk a görög érzés- és hangulatvilágba – zárta mondandóját Pásztor.
