A Bors utánajárt: Bármikor követelheti jussát egy felbukkanó örökös

P. Mária levélben kért segítséget a Borstól. Férje, Sándor öt évvel ezelőtt halt meg, három közös gyermekük született. A minap megkereste őt egy lány, azt állítva, hogy ő is Sándor gyereke. A dolog pikantériája, hogy a családfő szép kis örökséget hagyott hátra, amit már évekkel ezelőtt megkapott mindenki. Az asszony félti a családi vagyont.

Mi az öröklés menete?

A legtöbb hagyatéki eljárás hazánkban törvényes öröklés útján történik.

– Ennek az az oka, hogy egy, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által tavaly készített felmérés szerint a magyarok 90 százalékának nincs végrendelete – kezdte a Borsnak dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd. – A törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó gyerekei. Ha az egyik már nem él, akkor helyére az ő gyerekei, tehát az örökhagyó unokái lépnek. A házastárs a leszármazóval együtt örököl. Az említett esetben a három gyerek és az özvegy a törvényes örökös.

Egy éven belül a közjegyző intézkedik

Az élet ugyanakkor számtalan meglepetéssel szolgálhat, ahogyan Mária esetében is a felbukkanó állítólagos gyermekkel. Az ügyvéd a Borsnak elmondta: ha a lány bizonyítja a rokoni szálat, ennyi idő után is követelhet pénzt.

– A hagyatéki igénnyel a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül van lehetőség szóban vagy írásban fellépni bármely közjegyzőnél. Amennyiben az eljárásba bejelentkező új törvényes örökös megfelelően alátámasztja az igényét, a közjegyző megismétli a hagyatéki tárgyalást, és a korábbi döntését módosítja – magyarázza az ügyvéd. Vagyis a hagyatékot újra elosztják, és abból már az új örökös is részesül.

Átadás vagy kifizetés

Mária esetében azonban az állítólagos gyerek a hagyaték szétosztása után évekkel jelentkezett. Számít ez?

– Az öröklési igény nem évül el, bármikor, akár tíz évvel később is lehetőség van a követelés érvényesítésére. Ekkor már azonban nem elég a közjegyző, csak bírósági úton szerezhető meg a vagyon. A bíróság az ítéletben kötelezheti az örökösöket az új törvényes örökösnek járó örökrész kiadására, vagy az örökrész értékének megfizetésére – magyarázta dr. Havas-Sághy Gábor.