Virágládába rejtette négy halott gyermekét Aranka

Tavaly a pásztói, gyermekét lefejező anya ügye borzolta a kedélyeket, és azóta is sajnos többször be kellett számolnunk csecsemőgyilkosságokról. Ám a legborzalmasabb ma­gyar esetig fél évszázaddal ezelőttig kell visszanyúlnunk.

Formalinban lebegett a csecsemő

Megsárgult tablóképről mosolyog ránk egy tanárnő egy miskolci iskola folyosóján. A kedves arcú hölgy képe alatt itt még T. Attiláné olvasható, egy tíz évvel későbbi újságcikkben azonban már P. Arankaként említik. Ez érthető, hiszen a nő elvált. A lényeges változás nem is ez, hanem, hogy Aranka ekkor már nem Miskolcon tanít, hanem a kalocsai női börtönben korrepetál. Ekkor már nem diákjai kedvence, hanem a miskolci négyszeres csecsemőgyilkos.

– Itt lakott, azon a teraszon találtuk meg mind a négy tetemet – mutat fel egy miskolci lakóház első emeletének teraszára Tóth Károly nyugalmazott rendőr-alezredes. A 87 éves miskolci rendőr máig emlékszik arra a júniusi napra 1975-ből. – Értesítettek a kórházból, hogy van itt egy nő, aki vérzik, és túl van egy szülésen. Az újszülött azonban nem volt sehol. Rosszat sejtettünk, de a valóság minden képzeletünket felülmúlta – emlékszik vissza Tóth Károly. Pedig az 1951-ben felszerelt rendőr sokat látott már: a nikotinos sorozatgyilkosként emlegetett Holhos Jánosnét is kihallgatta, és a nemrégiben elhunyt Repülős Gizivel is többször volt dolga.

– Aranka ekkorra már elvált, lánya egyetemre járt, ebben az apró lakásban élt – mutat a lépcsőházban a bejárati ajtóra. – Kimentünk a teraszra, és a fa virágládákban három kis csontvázat találtunk elásva. A negyedik gyermeket nem sokkal korábban szülte meg. Az élettelen test egy ötliteres befőttes üvegben, formalinban lebegett. Aranka mindent bevallott a kihallgatáson – emlékezett vissza a csaknem 44 évvel ezelőtti esetre Tóth Károly.

Tartott a társadalmi megbélyegzéstől

Ami a legmegdöbbentőbb, hogy hiába szült négy gyermeket öt év alatt, senkinek sem tűnt fel, hogy – az amúgy kissé telt, bő ruhákban járó nő – terhes. Utolsó szülésénél a korabeli lapok beszámolója szerint ráadásul a lakásban volt az albérlője is.

– Minden esetben a fürdőszobában, a kádban szült, majd vizet engedett a gyermekekre. Azt nem akarta megmondani, ki az apa. Azzal indokolta a történteket, hogy válása után rettegett attól, ahogyan környezete reagálni fog a házasságon kívül született gyermekekre – mesélte a nyugalmazott rendőr. A letartóztatásakor 42 éves P. Aranka tárgyalásán azt mondta, azért nem ment el fogamzásgátlót felíratni, mert félt, hogy megszólják. A csecsemőket pedig azért ölte meg, mert tartott a társadalmi megbélyegzéstől. „Hogy majd azt mondják róla: micsoda pedagógus az, akinek házasságon kívül születik gyereke… A szégyentől félt, a gyilkosságtól nem...” – írta 1976-ban a Népszava.

Enyhébb büntetés járt az anyának

P. Arankát a bíróság több embe­ren, részben előre kitervelt módon elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek, és 15 évnyi, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az akkori hazai büntető törvénykönyv egységesen kezelte az emberölést – legyen szó csecsemőről vagy felnőttről. Az orvosok akkori tapasztalata szerint a szülő nők egy része közvetlenül a szülés után beszámíthatatlan állapotba kerül. Az anya által elkövetett csecsemőgyilkosság akkoriban lényegesen enyhébb büntetést vont maga után, mint a többi emberölés.

Ha érdeklik további, ehhez hasonló bűncselekmények, kattintson a szerző Facebook-oldalára!