Rá fogunk fizetni a sok antibiotikumra - A Bors utánajárt

Világvége-hangulatban van az orvostudomány. Ma már nem tagadják: pusztító járványoknak nézünk elébe, ha nem változtatunk gyökeresen a gyógyszerekhez és oltásokhoz való hozzállásunkon.

Súlyos járványok jöhetnek hamarosan

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) többször figyelmeztetett: ha nem sikerül visszaszorítani az anti­biotikum-felhasználást, eljuthatunk oda, hogy nem lesz mivel kezelni a baktériumfertőzéseket, és visszajutunk a penicillin felfedezése előtti borzasztó népegészségügyi helyzethez.

Az antibiotikumoknak persze rengeteg dolgot köszönhetünk. A penicillint 1943 óta gyártják tömegesen, az 1900-as évek elején e gyógyszer hiányában az átlag­életkor még 47-48 év volt, ma­napság már 80 esztendő körül van. Hatékony gyógyszerek nélkül nagyon komoly kockázatot jelentene egy nagyobb műtéti be­avatkozás, a szervátültetés, a ke­moterápia, a cukorbetegség kezelése is, és számítások szerint akár évi 700 ezer ember is belehal­na ezekbe.

A tudósok ugyanakkor jelenleg öt-tíz olyan kórokozót ismernek, amelyek akár a közeljövőben súlyos járványokat okozhatnak. Ilyen az ebola-, a marburg-, a MERS-, a SARS- és a nipahvírus, a lassa- és rift-völgyi láz, valamint a krími-kongói vérzéses láz. Ezekre nem kínál megoldást az antibiotikum, csak az oltás.

Veszélyben vannak a negyvenesek

Manapság sokan hajlamosak gyógyszert bevenni minden tüsszentésre úgy, hogy nem mennek el orvoshoz. Elővesznek valamit a házi patikából, ami sok esetben nemhogy nem használ, de csak tetézi a bajt. Persze a kutya nem (csak) itt van elásva: ott is, hogy az orvostudomány a 20. században évtizedeken át mindenható megoldásként alkalmazta az antibiotikumokat. Egy egyszerű influenzára is felírták.

– A rosszul alkalmazott antibiotikumokra reagálnak a kór­okozók, ez a fő probléma. Korábban a volt Szovjetunió orszá­gaiban akár recept nélkül is be lehetett szerezni az antibiotikumokat. A mai középkorúaknak – párhuzamosan az immunrendszerük gyengülésével – igencsak valós problémákkal kell szembenéz­niük, hiszen ha már kialakult az anti­biotikum-rezisztencia, akkor egy betegség lefolyása sokkal súlyosabb lehet náluk – mondta a Borsnak dr. Ócsai Lajos járványügyi szakértő. Az ÁNTSZ korábbi közegészségügyi főosztályvezetője szerint ugyanakkor az alternatív orvoslás, például a homeopátia csupa humbug egy kivétellel, ami az akupunktúra.

Béka bőréből nyerik ki az új csodaszert

Tény: a baktériumok egyre inkább ellenállóvá válnak az ellenük alkalmazott kezelésekkel szemben, miközben a gyógyszergyárak egyre kevesebbet tudnak fejleszteni. A helyzetet még kilátástalanabbá teszi, hogy a gyógyításban és a mezőgazdaságban indokolatlanul nagy arányban használt antibiotikumok miatt a baktériumok gyors ütemben fejlesztettek ki immunitást (ellenállást) a gyógyszerekkel szemben. Az így létrejött szuperbaktériumok dacolnak minden, ma ismert antibiotikumos kezeléssel.

A legutóbbi csodaszernek az amazóniai kambo békát titulálták. Váladékát a brazil és perui őslakosok évszázadok óta használják, elsősorban vadászat előtti rituálék során, egyfajta stimulálószerként. A váladékot a bőrre kenve a vadászok éberebbé és kitartóbbá válnak, állóképességük nő. Kutatások bizonyították, hogy a békák váladékában több mint 300 antimikrobiotikus peptid található. Vagyis olyan értékes, baktérium­ölő anyagokat tartalmaz, melyek alkalmasak új antibiotikumok kifejlesztésére. 

Az orvos tanácsai

1. Ha védőoltással megelőzhető a fertőzés, kérjük!

2. Mindig az orvos utasításai szerint szedjünk gyógyszert!

3. Mindig fejezzük be a teljes kúrát, akkor is, ha már jobban érezzük magunkat!

4. Soha ne tegyük el vagy adjuk oda másnak a nekünk felírt antibiotikumot!

5. Előzzük meg a betegséget, figyeljünk a kézmosásra és a higiéniára!