Hős káplán mentette ki Krisztus töviskoszorúját

Címkék

Kiss Boglárka

Létrehozva: 2019.04.17.

Erdőnek csúfolták a Notre-Dame vázát, melyet 1300 fából építettek, így nagyon gyúlékony volt a szerkezete. A lángok martalékává lett tetőszerkezet alapja is ebből készült. A katedrálisban őrzött kincsek, kegytárgyak szerencsére megmenekültek, köszönhetően a hős tűzoltóknak, köztük a káplánjuknak.

Fournier atya lett a tragikus nap hőse

Világszerte gyászolják Európa legismertebb gótikus templomát, a párizsi Notre-Dame-ot, de a leégett katedrális tragédiája hétfőről keddre virradóra számos hőst is avatott. Négyszáz lánglovag küzdött a pusztító tűzzel, és elsősorban az ő bátorságuknak köszönhető, hogy a templomban őrzött relikviák megmenekültek. Egyik pillanatról a másikra nemzeti hős lett a tűzoltók káplánja, Fournier atya, aki az életét kockára téve vetette magát a lángoló épületbe.

A keresztény világ egyik legfontosabb ereklyéjét mentette: a töviskoronát, amelyet a hagyomány szerint Krisztus viselt a keresztre feszítésekor. A legenda szerint IX. Szent Lajos gyűjtötte be a Szentföldről, és vitte el Párizsba 1238-ban. A szemüveges, mackós atya pontosan tudta, mekkora jelentősége van a tárgynak, és tétovázás nélkül rohant be a pokoli meleget árasztó épületbe. Akciója sikeres volt, amiért a közvélemény szerint szentté kéne avatni.

A tűzeső elől menekültek a magyarok

Számtalan magyar turista volt szemtanúja a szörnyű pusztításnak, de a pokoli tűzhöz talán a budapesti Zsuzsi került a legközelebb, aki a férjével utazott a francia fővárosba.
– Először a hatalmas füstre, aztán a több tízméteres lángokra lettünk figyelmesek. A Szajna-parton rengeteg ember nézte döbbenten az eseményeket. Azt gondoltuk, terrortámadás történt – emlékezett vissza a Borsnak Zsuzsi.
– A hátsó torony ledőlése után mindent elárasztott a fekete füst, és parázsdarabok kezdtek hullani az égből. Nekem a kabátom is kiégett. Rengeteg ember volt összezsúfolva, a túlélő ösztön megszólalt, elfutottunk onnan – tette hozzá a turista. A beszámolók szerint szem nem maradt szárazon, amikor a helyiek hosszú órákon át énekeltek vallási énekeket a folyóparton. A fiatal nő férje egyébként a hétvégén futotta a tizedik maratoniját Párizsban, tegnap pedig újra itthon voltak.

Adományokra van szükség

A francia köztársaság elnöke, Emmanuel Macron – miután a négyszáz tűzoltó helytállását méltatta – megígérte, hogy régi pompájában helyreállítják a hétfő éjjel leégett Notre-Dame-ot. Külföldi lapértésülések szerint a helyreállítás költsége 52,4 milliárd forint lehet. Az elnök ezért nemzetközi segítségre számít, hogy renoválják a világhírű katedrálist.

Eddig Bernard Arnault francia üzletember volt a legbőkezűbb, ő 64 milliárd forintos támogatást ígért, míg Salma Hayek férje, Francois-Henri Pinault 32 milliárdot ajánlott fel a helyreállításra. (Felesége személyesen is kötődik Európa egyik leghíresebb épületéhez: az 1997-es A Notre-Dame-i toronyőr című filmben Esmeraldát alakította.)

Magyarország együttérez és segít

A magyar emberek nevében együttérzését és támogatását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek és Éric de Moulins-Beaufort reimsi érseknek, a Francia Püspöki Kar elnökének a párizsi Notre Dame-székesegyházat ért tragikus tűzeset kapcsán – tájékoztatta az MTI-t kedden Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A két vezetőhöz eljuttatott levelében a magyar miniszterelnök kifejtette: a Notre Dame-székesegyház szimbólum minden keresztény ember számára, amely nem csupán Jézus Krisztus édesanyjának szentségét, de több száz éves történelmével hitünk közös menedékét is jelenti. Hálával és elismeréssel adózunk a párizsi tűzoltók hősies küzdelme előtt, mellyel sikerült megfékezniük a tomboló lángokat, megmentve az európai kereszténység egyik jelképét a teljes pusztulástól – fogalmazott Orbán Viktor. Száznegyven éve Párizs nyújtott segítséget Szegednek a város nagy árvíz utáni újjáépítéséhez, a Csongrád megyei város pedig az európai szolidaritás jegyében most visszaadja a szívességet: önkormányzata tízezer eurót, azaz több mint hárommillió forintot ajánlott fel a székesegyház újjáépítésére. Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere bejelentette: ugyanekkora összeggel ők is hozzájárulnak a renováláshoz. Késôbb még több nagyváros csatlakozott hozzájuk.

Ami odalett, és ami megmenekült

Szükség is van a felajánlásra, hatalmas pusztítást végzett a tűz a gótikus székesegyházon. A tetőszerkezet kétharmada leégett, a kereszthajó jelentős része megsemmisült, és a huszártorony is összedőlt. Előzetes felmérések szerint a fő szerkezetet megmentették, ám a helyreállítás során ezt is meg kell erősíteni. Több harangtorony és a berendezés egy része, így a méregdrága csillárok is megrongálódhattak, és a díszes ólomüveg ablakokban kárt tehetett a hő. Félő, hogy több XVII– XVIII. századi festmény megsemmisült. A tűzoltók mentették, ami mozdítható, az ANSA hírügynökség szerint a megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája és a már említett Krisztus töviskoronája is.

Kizárják a szándékosságot

A tűzoltók hétfőn 18.20-kor kaptak egy riasztást, de ekkor nem találtak tüzet. Ezután 18.43-kor érkezett egy második riasztás, akkor kezdett égni a tetőszerkezet, amely végül teljesen megsemmisült. Egészen kedd hajnalig kérdéses volt, hogy megmenthető-e egyáltalán Európa kultúrtörténetének egyik legmeghatározóbb, nyolcszáz éves épülete, melyet a francia forradalom után, 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően újjáépítettek. A párizsi tűzoltóság szóvivője hajnali három után jelentette be: embereik teljesen megfékezték a tüzet. A felújítást végző munkások kihallgatását megkezdték, ám már az első pillanattól kezdve úgy ítélték meg, hogy nem szándékos gyújtogatás történt. A vizsgálat középpontjában egyelôre a huszártorony felújítását végzô kis cég, a Le Bras Freres áll, amelynek 32 éves vezetôje nemrég úgy nyilatkozott, a „huszártorony teljes biztonságban van a kezükben”. A tűz a torony alatti tetőszerkezetben keletkezett, ahol generátorokat állítottak fel.