Halogatás: mindenkiben él egy Pató Pál

Torzítja a személyiséget

A fogyókúrát mindig ugyanazon a napon kezdem el: holnap. A szöveget egy hűtőmágnesen lehet olvasni. Minden bizonnyal poénnak szánta az írója, pedig sokan tényleg így gondolkodnak nem csak a fogyókúrával, hanem jóval komolyabb dolgokkal kapcsolatban is. Takács Ildikó pszichológus, egyetemi oktató, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének vezetője évek óta kutatja a halogatást, mint emberi viselkedést. Ő akkor kezdett ezzel foglalkozni, amikor feltűnt neki, hogy diákjai nem öt, hanem inkább 7–8 év alatt végeznek az egyetemen. Szerinte a legtöbb ember hordozza magában a hajlamot a halogatásra, még akkor is, ha ez a tulajdonság torzítja a személyiséget, ráadásul pszichés nyomást is helyez az emberre.

Kapcsolatokba piszkíthat bele

Ha egy nehéz feladatot halasztunk el, az időleges felszabadulás érzését hozza el a „majd holnap” döntés, állítja Takács Ildikó.

Hozzáteszi: egyáltalán nem mindegy, hogy önálló feladatot halogatunk, vagy egy olyat, amihez mások munkája kapcsolódik. A szakember szerint az eredmény mindig ugyanaz: a személyiségbe, a karrierbe, vagy az emberi kapcsolatokba rombol bele. A halogatás hátterét illetően nagyon sok ok állhat a háttérben. Egyrészt személyiségbeli tulajdonságok, mint például az idővel kapcsolatos viszony, másrészről ott van a szocializáció és a neveltetés, például, hogy mennyire várta el az illetőtől a környezete, hogy rendet, fegyelmet tanuljon.

Akár halálfélelmet is okozhat a lezárás

A Borsnak nyilatkozó Takács Péter pszichológus elmondta: örökletes faktor van a mögött, hogy valaki a strukturált életformát követi, vagy éppen folyamatorientáltat.

– Ha valaki kap egy feladatot, amire két hét a határidő, akkor egy strukturált orientált ember megijed és azonnal nekilát, elkezd szisztematikusan dolgozni a feladaton. A folyamatorientált embernek viszont a két hét rengeteg időt jelent. Utóbbi szinte biztos, hogy az utolsó pillanatban áll neki a munkának, de ő is készen lesz a feladattal – magyarázza a pszichológus, aki szerint van egy másik megközelítése is a halogatásnak.

– Sokan azért nem akarnak befejezni egy-egy dolgot, mert az szimbolikusan azt jelentené, hogy valamit lezár, valamit elenged. Ez olykor keserves lehet, akár halálfélelemmel is járhat. Ez attól függ, hogy az illetőnek milyen a viszonya az elengedéssel – teszi hozzá a pszichológus.