Eltűntek hazánkból, de visszatértek a darvak és a vándorsólymok

A világ számos pontjáról érkeznek olyan hírek, hogy ilyen-olyan állatfajok a kihalás szélére kerültek, vagy éppen ki is haltak. A szakértők szerint ez részben a klímaváltozásnak, de leginkább az embernek tudható be.

Éppen ezért óriási diadalként lehet elkönyvelni, ha sikerül egyes állatok állománycsökkenését lelassítani  vagy megállítani. Ha­zánkban például a madarak esetében két olyan faj is van, amely korábban kihalt Ma­gyarország területéről, de ismét feltűntek és költenek. 

– A nemzeti parkoknak és azok megfelelő gondozásának köszönhető, hogy sikerül egyes madárfajok állománycsökkenését lelassítani, de az is, hogy újra költenek nálunk olyan szárnyasok, amelyek hazánk területéről kihaltak. Ilyen a daru és a vándorsólyom – mondta a Borsnak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) sajtókapcsolatokért felelős munkatársa. Hogy ez mit is jelent pontosan? A kijelölt területeken nem folyik mezőgazdasági mű­velés, a kirándulók csak a megadott túraútvonalakon közlekednek, vagyis a parkok érintetlenek maradnak, biztonságot nyújtanak.

Az egyesület illetékese hozzátette, hogy a madarak védelme nemzetközi intézkedéseknek hála nagyobb hangsúlyt kap.

Vadásztak a tollukra

Egész Eurázsia területén fellelhető madár, telelni Európa déli és Afrika északi részére vonul. Magyarországon is szép számmal költöttek ezek a nemes madarak, de az 1910-es évekre ez megváltozott. Sokan vadásztak rájuk főleg a tol­luk miatt, és az addigi élőhelyeik is megszűntek, a mocsarakat lecsapolták. Majd több mint 100 év után, 2015-ben újra feljegyezhették hivatalosan az első hazánkban fészkelő párt, de az igazi áttörés még várat magára. Pedig a vonulási időszakban akár 160 ezer példány is megpihen nálunk, és várják az időt, amikor indulni kell Afrikába.

– Azoknak, akik darut szeretnének látni, azt javaslom, látogassanak el a hortobágyi tavakhoz, azok közül is a Kondás-tóhoz, mert annak a partján szinte egész évben látni egy-egy példányt. Mivel napközben vadásznak, érdemes déltájban men­ni, amikor visszatérnek egy kicsit megpihenni a szántókról – tanácsolja Zoltán.

Rovarirtó szer lett a vesztük

Az erőt sugárzó vándorsólymok bizony az ember miatt kerül­tek a kipusztulás szélé­re. Ezek a madarak ragadozók, sziklás hegyekben élnek és a magasból csapnak le a zsákmányukra. A mezőgazdaságban elég sokáig használtak egy DDT nevű rovarirtó szert, ez lett a vesztük. Sajnos más állatok is áldozatául estek ennek. Magyarországon a vándorsólymok állománya a hatvanas években összeomlott. Újra először a Pilisben láttak fészkelő párt. 

– Az ál­lomány jelenleg 50–70 pár kö­zött van, valójában a vándorsólymok száma hazánkban korábban sem haladta meg a száz párt, mert a mi országunk olyan adottságokkal rendelkezik, hogy ennyi egyedet képes csak ellátni. Egy lehetőség azonban mégis van, hogy valamelyest emelkedjen ez a szám. Ezek az állatok nagyon intelligensek, és jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez, az ember jelenlétét is képesek megszokni. Így lehetséges, hogy nálunk is beköltöznek ezek a tökéletes vadászok a nagyvárosokba. New Yorkban, Manchesterben már stabil állománnyal rendelkeznek, és aggodalom nélkül csapnak le a városi galambokra a magasból – mondta a szakértő.

A Balatont választotta a mediterrán fecske

– Valójában sokkal kevesebb madár tér vissza, mint amennyi eltűnik, de új fajok is betelepednek az éghajlatváltozásnak kö­szönhetően. Hozzánk leginkább az országhatár déli oldaláról érkeznek új fajok, amik eddig nem költöttek nálunk. Ilyen a mediterrán területeken elterjedt vöröshenyes fecske, ami a Balatonnál vert tanyát – mondta a szakértő. 

Mi tehetünk értük?

Túrázáskor ne térjünk le a kijelölt útról!

Ha találunk egy fészket tojásokkal, ne bántsuk, menjünk távol onnan minél hamarabb!

Ha elhagyott fiókát találunk, ne nyúljunk hozzá, majd a természet elintézi!