Keszthelyt választotta a herceg helyett Miss Európa

Lassan tért magához az első világháború traumájából az öreg kontinens. Már a 20-as évek végét írtuk, amikor egy európai filmforgalmazó, a Fanamet cég úgy döntött, saját szépségversenyt gründol Európának.

Az Egyesült Államoknak 1920 óta már több királynője is volt, szép alakú, bájos arcú filmsztárjaikat rendre ezeken a versenyeken keresték. Nem csoda, ha az európai filmipar is szeretett volna beletenyerelni a vonzó üzletbe. 

Színésznők, modellek tolongtak hát a Miss Budapest-választáson, amit a Fanamet magyar irodája szervezett meg, és hiába nyert egy akkori némafilmsztár, Mátyus Mária, nemzetközi megmérettetésre nem sikerült kijuttatni.

Párizsi lány

Az egész Párizsban dőlt el: a Le Journal magazin minden országban szerződést kötött a legnépszerűbb lapokkal – nálunk a Színházi Élettel –, hogy toborozzanak hazájukban jelentkezőket, akikből Miss Európa, vagy akár – mert nagyban gondolkodtak – Miss Amerika lehet.

Országos hirdetésekben 16 éven felüli, feddhetetlen erkölcsű nőket, hajadonokat kerestek, meglebegtetve az amerikai ötvenezer dolláros főnyereményt – emlékeztet a Budapest romantikája blog. Egy 19 éves szőke lány Keszthelyről jelentkezett, a járási tiszti főorvos lánya, akit a lapok csak Simon Böskének emlegettek – a Keszthelyi Korzó Szépét, Balaton Tündérét.

A magyar zsűri őt választotta: 1929 januárjában kétszáztizennyolc induló közül Simon Böske lett Miss Hungária. Így ő mehetett tovább az európai címért Párizsba. 

Heti 500 dollár

Böskéhez még Márai Sándor is óvatosságra intő gratulációt intézett. „Már egyetlenegy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. Hát még egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?” – kérdezte az író a Színházi Élet hasáb­jain.

Böske azonban legyűrte tizenöt másik ország legszebbjeit, Miss Európaként fogadta a francia köztársasági elnök, a monacói herceg – de több herceg is feleségül kérte –, diplomaták, hírességek és persze rengeteg filmes, akik sztárt akartak csinálni a 19 éves lányból. Egy amerikai produkciós cég heti 500 dolláros gázsit ajánlott neki, egy francia selyemgyár pedig mintát akart róla elnevezni. De a lány annyit mondott: csak egy jó férjre és nyugodt családi életre vágyik, lehetőleg Keszthelyen, a szülei közelében. 

Egy pengőért aláírt

Hatalmas ünneplő tömeg várta a hazatérő szépségkirálynőt a Keleti pályaudvaron. 1929. március 17-én délelőtt az Újságírók Kórház- és Szanatóriumegyesülete javára autogramokat adott, egy pengő volt.

A híradások hangsúlyozták, hogy ez az egyetlen alkalom, amikor Miss Európától autogram kapható. Óriási botrány volt, amikor nők egy csoportja hangosan ócsárolni kezdte, Miss Palesztinának nevezve őt. A rivaldafényről Böske hamar lemondott, nemsokára eljegyezte egy budapesti posztógyáros. A házasság rövid volt, válás után hozzáment a Vígszínház művészeti igazgatójához. Jób Dániellel túlélték a holokausztot és a Rákosi-korszakot, Simon Böske hatvanévesen halt meg Budapesten, 1970-ben. 

Álmaiban Amerika...

Az utókor egyetlen kérdése, hogy Simon Böske eljutott-e végül Amerikába?

Korabeli beszámolók szerint az államokból is nagy izgalommal követték a párizsi eseményeket, a Fox mozihíradóban számolt be róla, sőt állítólag az első magyar nyelvű híradós riport is Böskéről szólt. Egyes lapok tudni vélték, hogy az Isle de France óceánjáró első osztályán utazott az édesanyjával New Yorkba, és még azt is megírták, hogy az 50 ezer dolláros fődíjat végül két lány között osztotta szét a zsűri. Nos, egyáltalán nem biztos, hogy Böske hajóra szállt, sőt: még abban az évben a franciák cáfolták, hogy részt venne a Miss Amerikán, mivel ott – írták – ugyanazok az európai szépségkirálynők indultak, akiket Böske már egyszer legyőzött, így értelmetlen lenne még egyszer versenyeznie velük. Böske amerikai szereplése valószínűleg örökké legenda marad.