Dinóhangon vonít Alondra, az óriásvidra

A Fővárosi Állat- és Növénykertben jelenleg három óriásvidra él. A látogatókat pillanatok alatt lenyűgözik a nagyra nőtt, játékos állatok, hiszen a nőstények is jó másfél méteresek, nem beszélve a kétméteres hímekről.

A nőstények közül a legnagyobb Alondra, aki hamarosan visszatérhet a vadonba. Persze nem nálunk, hiszen idehaza nem élnek óriásvidrák. Ezek a példányok egyébként is háromszor akkorák, mint közönséges fajtársaik. Argentínába szállítják, ahol egy svéd hímmel szoktatják majd össze, és amennyiben sikeresen egymásra találnak, visszaengedik őket a vadonba.

A hétesztendős Alondra – aki középkorúnak számít a vidrák között – hangja egészen elképesztő: leginkább egy dinoszau­ruszhoz lehet ha­sonlítani a vonítását. Minden kiadott hangnak komoly jelentése van, hiszen ez a faj az egyik legokosabb a vízhez kötött emlősök között.

A fővárosi állatkert szóvivője, Hanga Zoltán a Borsnak el­mondta: egy-egy óriásvidra mindennap több kiló halat – kárászt, pontyot és egyebet – képes befalni, mivel rendkívül gyors az anyagcseréje.

Azt is megtudtuk a szóvivőtől, hogy a közeljövőben az állatkert azt tervezi, hogy beszerez egy hím óriásvidrát, hogy bővítsék az állományt.

Az óriásvidrák természetes élőhelye Dél-Amerika, ahol az Amazonas folyó mentén honosak. Sajnos azonban gyönyö­rû csokibarna színû bundájukért vadásszák őket, ezért ve­szé­lyeztetett fajnak számítanak.