A Bors utánajárt - Gyógyítható lesz a pánikbetegség?

Szapora szívverés, izzadás, remegés – az ilyen tünetek utalhatnak szívproblémákra. De ha az embert elönti a félelem, elkapja a légszomj, fáj a mellkasa, hőhullámok gyötrik, hány­ingert érez, az már egészen mást jelent. Szélsőséges esetben halálfélelem is megjelenik. Aki ezeknek csak egy részét rendszeresen átéli, talán nem is tudja, mivel küzd.

30 percig is eltart

A roham tünetei húsz-harminc percig is érezhetőek, a tetőpont a tizedik percnél érkezik.

– Az első, amit észleltem, hogy kivert a víz és szorít a mellkasom. Eszembe sem jutott, hogy ez betegség lehet. De jött a következő rosszullét, ami sokkal rosszabb volt, mint az előző. Úgy éreztem, mintha kergetnének, az ájulás szélén voltam – mondja a Borsnak a pánikbetegséggel küzdő, anonimitást kérő Ágnes. A fiatal budapesti nő egy barátnőjével osztotta meg először a történteket, tőle kért tanácsot.

– Ő sejtette, hogy ez lehet pá­nikbetegség. Utólag visszagondolva, minden adott is volt hozzá: extra stresszes munkahely, a saját életem feldolgozatlan problémái. Elmentem neu­rológushoz, de a vége pszichiáter lett. Pánikzavart állapított meg, amit gyógyszeres kezeléssel akart megoldani, de én nem kértem a bogyókból. Megtanultam viszont tudatosan élni a be­tegséggel – mondja Ágnes. Az első észlelésnek már két éve, néha visszatérnek a tünetek, de azóta Ágnes tudja, hogyan ke­zelje.

– Az apró jelekből tudom, hogy túlterheltem magam és pihennem kell – vallja be.

Kétvárosnyi ember

Csak megbecsülni lehet, hazánkban hány ember járhat hasonló cipőben. A nemzetközi adatokhoz viszonyítva nálunk legalább 300–350 ezer ember lehet érintett, mint Debrecen és Szeged lakossága együtt. Egy 25 fős, vagy annál nagyobb közösségben biztosan van egy, aki ezzel küzd. Örökölni is lehet: a pánikbetegek egyenes ági rokonai között négyszer gyakoribb a betegség megjelenési valószínű­sége. Régebben sok orvos szív­betegségre, refluxra gyanakodott, de ma már egyre többen gondolnak erre a betegségre is. 

– A pánikbetegség gyakori a praxisomban, de az érintettek többsége nem is sejti, valójában miről van szó. Többnyire a túlhajszoltság, az álmatlanság hozza ki – magyarázta a Borsnak dr. Bense Csaba családorvos.

Így lehet tenni ellene

A pánikbetegek egy idő után képtelenek teljes értékűen élni.

– Nem képesek ellátni a feladataikat, de a legrosszabb, hogy rettegnek az újabb rohamtól – mondta dr. Bálint Mária. A ta­nács­adó szakpszichológus szerint pánikbetegség biztosan akkor áll fenn, ha a tünetek három hó­napon keresztül előfordulnak.

Dr. Purebl György elmondta, a kognitív viselkedésterápiát oxfordi mintára Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen adaptálta először Dr. Kopp Mária munkacsoportja a kilencvenes években.

– Kognitív viselkedésterápiával az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni. Lényege, hogy a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói nyomán jelentkező negatív gondolatait, amik a rohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek – mondta a Semmelweis Egyetem érdeklődésére dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese. A betegek megtanulják reálisan látni a helyzetüket, kezelni az aktuális stresszhelyzeteket, és amint ez megvan, vissza tudnak térni meg­szokott életvitelükhöz.

Fontos ugyanakkor megemlítenünk azt is, hogy mivel a pánikbetegség „divatos” diagnózissá vált, előfordul, hogy egyesek először pszichiáterhez fordulnak panaszaikkal – márpedig a mellkasi panaszok minden esetben kivizsgálást igényelnek.

Fontos tehát a szív- és érrendszeri betegségek kizárása, de ha ez megtörtént, fontos minél korábban elkezdeni a pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai kezelést. Pszichoterápiás ülésekre az egyetemi központokban ingyenesen lehet jelentkezni, a többi között a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ambulanciáján, a Magatartástudományi Intézet rendelőjében, illetve az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológia Tanszékén.